Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
72 740. szám. tés terén mutatkozó bajokra hozzon valami enyhülést és különösen megszüntesse azokat a panaszokat, amelyek az állatkivitel nehézségei miatt hangzottak el ez ellen a közszolgáltatás ellen. Ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén a bevételek körülbelül 4 és fél millió pengővel apadnak. A másik három javaslat az illetékekre vonatkozik. Ezek közül az egyik a múlttal szemben ugyan nem jelent valóságos csökkenést az eddigi bevételekkel szemben, mert a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanokat, valamint az elszakított területekről visszatelepülök ingatlanszerzéseit kívánja mentesíteni az átruházási illeték alól. Ezek közül az ingatlanátruházások közül a földreform során kiosztott ingatlanok után eddig még nem fizettek illetéket, mert azok telekkönyvi átírása még nem történt meg. Az 1928 : XLL t.-c. végrehajtása során azonban ezek az ingatlanszerzések is illeték-kiszabás aiá kerülnének. Minthogy pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság adatai szerint kiosztott mintegy 900.000 kat. hold területű ingatlan értékét csak a holdankinti 600 P átlagos vételár alapján számítva is, 540 millió P-re lehet becsülni, az eddigi szabályok szerint ebből az égy forrásból körülbelül 27 millió P illetékbevételről mondok le. Meggyőződésem szerint azonban erről a bevételről le kell mondanunk, mert a földhöz jutottak a megváltási árat is alig tudják letörleszteni, s így a súlyos illetékteher fenntartásával kockáztatnánk azt a nagy célt, amelyért a földbirtokrendezés során olyan nagy áldozatokat kellett hoznunk. Az elszakított területekről visszaköltöző ottani volt földbirtokosok vagyonszerzését nem tartom olyan nagymérvűnek, hogy a mentesítés az államra nézve nagyobb áldozatot jelentene, azért azt itt nem is veszem számba. A másik két illetékjavaslat szintén lényegtelen az állam bevételei szempontjából, s így az általam tervezett könnyítések mérlegének elkészítésénél mellőzhetem. Ebben a javaslatban közvetlen adómérséklést tulaj donképen csak a két első szakasz tartalmaz. Az 1. §-ban ugyanis a földadó kulcsát kívánom leszállítani arra a mértékre, amelyet az 1909 : V. t.-c. megállapított. Tudatában vagyok annak, hogy ez a javaslatom nem fog egyöntetű helyesléssel fogadtatni. A gazdatársadalomtól különböző minden más foglalkozási ág legalább is azzal a kívánsággal fog előállani, illetve azzal az észrevétellel fog élni, hogy hasonló mérséklést minden más adónál is javasolnom kellene, mert minden más termelési ág hasonlóképen súlyos terhet visel. Bizonyára fel fog merülni a kívánság, hogy elsősorban az annyira gyűlölt forgalmi adó terhét csökkentsem. Noha tisztában vagyok azokkal az érvekkel, amelyeket ez ellen a javaslattal szemben emelni lehet, mégis a 'meggyőződésem az, hogy elsősorban a földadó mérséklésével kell folytatnom azt a folyamatot, amelyet az adómérséklések terén elődöm mégindított. El kell ismernem azt, hogy úgy az ipar, mint a kereskedelem, valamint a szabadfoglalkozások súlyosan vannak megadóztatva. De ezzel szemben tárgyilagosan el kell ismerni azt is, hogy míg a többi kategóriákba tartozó adózóknak többé-kevésbbé módjukban van az adóterhet, — s elsősorban a forgalmi adó terhét, — áthárítani, addig a földbirtok adóterhét semmiképen nem áll módjában az adózónak áthárítani. Ezenkívülminden más kategóriának meg van a módja arra is, hogy a rossz gazdasági viszonyok következtében beálló jövedelemcsökkenést az adóztatás során érvényesítse. Egyedül a földadó az, amelynél az általános közgazdasági helyzetből származó jövedelemcsökkenés az adóztatásnál semmiképen nem érvényesülhet. A földadó alapja a kataszteri tiszta jövedelem, amely az 1909. évben végzett kiigazítás óta lényegében változatlan. Időközben azonban a földbirtok jövedelmezőségében nagy változás állott be. A termelési költség az 1909. évi állapottá]
