Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-739. Törvényjavaslat az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről

56 739. szám. Melléklet az 739. számú irományhoz. Indokolás „az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről" szóló törvényjavaslathoz. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A forgalmi adóról szóló 1920 : XXXIX, t.-c. lényegében általános fogyasztási adó, amely minden árut, minden egyes átruházás alkalmával kíván megadóztatni. Ettől az általános alapelvtől a törvény az őstermelés termeivényeit illetőleg kivételes rendelkezésekkel eltért. A föld termel vényeit az első átruházás alkalmával, amikor a termékeket a földmívelő a forgalomba bocsátja, általában felmentette a forgalmi adó alól és a gabonaneműeket a malomnál adóztatta meg az úgynevezett őrlési adóval, továbbá a cukorrépát akkor, amikor azt feldolgázás végett a cukor- vagy szeszgyárba beszállították. Az őstermelés másik főágát, az állattenyésztést azonban már a termelőnél is megrótta forgalmi adóval abban a formában, hogy a marhalevél kötelezettség alá eső állatok átruházásánál, a tulajdonjog átírásával egyidejűleg elrendelte a forgalmi adó lerovását. Ezt a forgalmi adót nevezi a törvény állatforgalmi adónak. Az őstermelést terhelő ezen két forgalmi adó közül az egyik, a gabonaneműekre kiszabott őrlési adó már eltöröltetett. El kellett törölni, mert egyrészt nem felelt meg az igazságos adóztatás elveinek, másrészt azért, mert az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után már nem volt szükség arra az adónemre, amely a • legelsőrendű élelmiszert, a kenyeret drágította meg és beszedésének a módja is olyan volt, hogy a legsúlyosabban éppen a legszegényebb mezőgazdasági munkásokat érintette. Az állatforgalmi adó beszedése a marhalevél kiállításával van összekapcsolva. Elméletileg ennek az adónak beszedése egészen helyes adótechnikai elvek szerint történik. Ennek dacára, különösen az utóbbi időkben, élénk ellenszenvre talál. A panaszok egy része általában az adóteher ellen irányul. Az utóbbi időkben az állatárak állandó és fokozatos csökkenést mutatnak. Már pedig általánosan ismert tapasztalati tény, hogy a csökkenő árak mellett az adóáthárítás