Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-784. A "közigazgatás rendezéséről" szóló törvényjavaslatnak a felsőház által módosított szövege

ben — a póttagok. Szavazategyenlőség esetében azt illeti a rendes tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség, akinek magasabb az iskolai képzettsége. Ha az elsőbbséget ezen az alapon nem lehet megállapítani, a választási elnök sorshúzással dönt. • (9) A megüresedett rendes tagsági helyekre a sorrendben első póttag lép. Á póttagokat a törvényhatóság első tisztviselője hívja be, és a behívás megtörténtét az elnök jelenti be a közgyűlésnek. A behívott póttag megbízása addig tart, amíg azé a rendes tagé tartott volna, akinek helyébe lépett. 14. §. Választási hirdetések. (1) A választással kapcsolatos falragaszok (plakátok) és röpcédulak a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, — a gyűléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulak pedig a gyűlések helyén, idején és a szónokok, jelöltek személyének megjelölésén — kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak. (2) Aki ezt a tilalmat megszegi, vétséget követ el, és őt, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, két évig terjedhető fogházzal kell büntetni. (3) Az (i) bekezdésben megállapított tilalom hatálya a választások napjának kitűzésétől a választások befejezéséig tart. 15. §. Választási eljárás az összes választók közül történő választásnál. (1) A választás az egyes választókerületekben egy napnál tovább nem tarthat. A választást kis- és nagyközségekben reggel 9 órától délután 4 óráig, városokban este 8 óráig megszakítás nélkül kell megtartani. Ezen a határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. Olyan szavazókörben, amelyben a yálásztók száma 600-nál több, egynél több szavazatszedő küldöttséget lehet alakítani. A választásokat vármegyében három, törvényhatósági jogú városban egy nap alatt valamennyi választókerületben meg kell tartani. (2) A választást az egyes választókerületekben a választási elnök, akadályoztatása esetében a helyettes elnök vezeti. A választási elnököt és helyettes elnököt vála&ztókerületenkint a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja. Mindkettőnek akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője jelöl ki helyettest. (3) A választási elnök (helyettes elnök) a járási főszolgabíró, illetőleg a polgármester előtt a következő esküt teszi le: „Esküszöm, hogy a választási elnökre bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen." 16. §. Szavazás és a szavazatok összeszámlálása. (1) A bizottsági tagok választásánál, illetőleg kiküldésénél a szavazás titkosan, a hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal történik. Minden választónak egy szavazata van. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. (2) A szavazás az országgyűlési képviselőválasztásokra megállapított szavazókörökben történik. (3) A választási elnök kijelöli a szavazatszedő küldöttséget. A szavazatszedő küldöttséget úgy kell megalakítani, hogy az egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy rendes tagból, egy póttagból, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon. Községi (kör-) jegyzők hivatalos működésük területén á kijelölést kötelesek elfogadni. (4) A szavazatszedő küldöttség tagjai a választási elnök előtt a következő esküt teszik le : „Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen." (5) A választók, a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszedő küldött