Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-784. A "közigazgatás rendezéséről" szóló törvényjavaslatnak a felsőház által módosított szövege

784; szám. 415 tása az országgyűlés időtartamának lejárta, vagy a képviselőház feloszlatása miatt szűnt meg, és a törvényes határidőben újra összehívott országgyűlésnek ugyanabban a törvényhatóságban tagjává választották. (7) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI, t.-c. 10. §. (1) bekezdésének 1., 3—6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni a törvényhatósági bizottsági taggá választhatóságra is. 8. §. Kizáró okok és összeférhetetlenség. (1) Vármegyében nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak az, aki az 1925 : XXVI. t,-c. 10. §. (1) bekezdésének 1., 3—6. pontjában és (t) bekezdésében megállapított okok valamelyike miatt országgyűlési képviselő nem lehetne; a most idézett pontok alkalmazásánál azonban csak olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet ennek a törvénynek hatálybalépése után követtek el, az 5. pontban foglalt rendelkezéseket pedig megfelelően kell alkalmazni valamennyi érdekképviseleti kiküldöttre is. (2) Törvényhatósági jogú városban a kizáró okokat a törvényhatósági bizottság, a Budapest székesfővárosra mindenkor hatályos jogszabályok alapulvétele mellett, szabályrendelettel állapítja meg. (3) Vármegyében és törvényhatósági jogú városban egyaránt összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja : a) aki a főispánnál, a törvényhatóság hatóságainál vagy közegeméi, üzemeinél vagy vállalatainál, saját vagy más ügyében vagy érdekében olyan módon, okból vagy célból jár el, amely a köztisztességbe ütközik; b) aki a törvényhatóság érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni természetű ügyben ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként a törvényhatósággal szemben jár el. Nem kerül azonban összeférhetetlen helyzetbe az a törvényhatósági bizottsági tag, aki saját, vagy házastársa ügyében, annak megbízottjaként, valamint gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja képviselőjeként jár el. 9. §. A legtöbbadófizetők névjegyzéke. (1) A legtöbbadófizetők névjegyzékét Öt évenkint, a választást közvetlenül megelőző szeptember hó 30-áig a községek, illetőleg a városi adóhivatalok kimutatásai alapján, a számításba vehető adóösszegek nagyságának sorrendje szerint, az igazoló választmány állítja össze és teszi közzé. (a) A legtöbbadófizetők névjegyzékébe csak azt a férfit lehet felvenni, akinek valamelyik törvényhatóság területén törvényhatósági választójoga van, és a választás évében 30. életévét betölti. (3) A névjegyzékbe, az adóösszegek nagysága szerint következő sorrendben, vármegyében háromszor, törvényhatósági jogú városban hatszor annyi legtöbbadófizetőnek a nevét kell felvenni, ahány legtöbbadófizetők közül választott rendes tagja van a törvényhatósági bizottságnak. (4) A községek, illetőleg városi adóhivatalok által készített kimutatások összeállításánál a törvényhatóság területén kivetett földadót, házadót, az ezek után kivetett községi pótadót, és a törvényhatósági jogú városnak vagy a vármegye területén fekvő községeknek javára eső általános kereseti adót — beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is — kell számításba venni. (5) A bérlő és haszonbérlő részéről fizetett ház- és földadót a tulajdonos javára kell számításba venni. (e) Kétszeresen kell számítani annak az adóját: a) aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja ; b) akinek valamely főiskolán, vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú iskolán