Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-784. A "közigazgatás rendezéséről" szóló törvényjavaslatnak a felsőház által módosított szövege

784. szám. 413 lasztói csoport mindenikének egyenlő számban kell képviselve lennie. Amely törvényhatósági jogú városban a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság a város lakosságának csak csekély töredéke, a városi mezőgazdasági bizottság összes tagjai együttesen egy képviselőt küldenek a törvényhatósági bizottságba. (5) A vitézi rend egy vagy több képviselőjét mind a vármegye, mind a törvényhatósági jogú város törvényhatósági bizottságába a vitézi megyei szék kapitánya küldi ki a vitézi rend olyan tagjai közül, akik a 7. §. értelmében az illető törvényhatósági bizottság tagjaivá választhatók. («) Az érdekképviseleti tagok kiküldésénél arra kell törekedni, hogy az egyes érdekeltségi csoportok keretein belül levő érdekeltségek aránylagos képviselethez jussanak. Az az érdekképviseleti csoport, amelynek tagjai aránylag csekély számúak, nem jut képviselethez a törvényhatósági bizottságban. (7) Az érdekképviseleti tagok választási (kiküldési) módjának ebben a §-ban nem szabályozott irányelveit a belügyminiszter — az érdekelt miniszterekkel egyetértve — rendelettel akként szabályozza, hogy a kamarai kiküldöttek megválasztásánál csak annak a törvényhatóságnak a területén lakó kamarai tagoknak, illetőleg kereskedelmi- és iparkamarai illetéket fizetőknek van szavazati joguk, amely törvényhatósági bizottságba a kiküldetés történik. Ha a választásra jogosult tagok száma négynél kevesebb, az életkorban legidősebb lesz a rendes tag, a korban következő a póttag. (s) A vallásfelekezetek képviselőinek számát és megoszlását a B) kimutatás, az érdekképviseleti tagok számát és megoszlásukat a C) kimutatás tünteti fel. A 3. §. (2) bekezdésében említett esetben az érdekképviseleti tagok számát és arányát a belügyminiszter rendelettel helyesbíti. 5. §. örökös tagok. (1) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, a kijelölő bizottság előterjesztésére, a közélet terén érdemeket szerzett férfiak közül, elsősorban a törvényhatóság lakosainak sorából örökös tagokat választ. (2) A kijelölő bizottság elnöke a főispán, akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni szék üres, a törvényhatóság első tisztviselője; két tagját és egy póttagját a főispán, két tagját és egy póttagját a törvényhatóság első tisztviselője jelöli ki, két tagját és egy póttagját pedig a közgyűlés választja egy évig tartó megbízatással. Akijelölő bizottság tagjává nem lehet kijelölni vagy megválasztani azt, aki szakszerűség címén, vagy hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. Az elnök csak szavaztegyenlőség esetében szavaz. (3) Az örökös tagokat közfelkiáltással is meg lehet választani; de ha az elnök a szavazást elrendeli, vagy ha legalább tíz jelenlevő törvényhatósági bizottsági tag a szavazás elrendelését kéri, minden egyes jelöltre külön kell szavazni, és a leadott szavazatok általános többsége dönt. (4) Az- örökös tag a törvényhatósági bizottságnak életfogytig tagja, hacsak olyan helyzetbe nem jut, amely miatt a törvény értelmében törvényhatósági bizottsági tag nem lehet. (5) Aki örökös tagságát elvesztette, ezt csak új választás útján szerezheti meg ismét. (e) Örökös taggá azt a férfit lehet megválasztani, aki bárhol törvényhatósági bizottsági taggá választható, ha nem lakik is a törvényhatóság területén. Tényleges szolgálatban álló miniszterek, államtitkárok, főispánok és olyan köztisztviselők, akik szakszerűségképviselete címén, vagy hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, nem választhatók meg örökös tagokká. Az az örökös tag, aki később kerül a felsorolt állások bár-