Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-782. Törvényjavaslat a fertőző betegségek elleni védekezés tárgyában1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar-szerb-horvát-szlován egyezmény becikkelyezéséről

394 782. szám. pas éloignées, même partiellement, plus de dix kilomètres l'une de l'autre. Les autorités gouvernementales sani­taires mentionnées à l'article premier désigneront d'un commun accord dans les deux mois qui suivront l'entrée en vigueur de la présente Convention les autorités sanitaires de première in­stance limitrophes de l'une des Parties Contractantes auxquelles les bulletins hebdomadaires et communications télé­graphiques des autorités sanitaires de première instance de l'Autre seront à adresser. II. Circonscriptions contaminées et in­demnes. Article 4. En ce qui concerne les maladies contagieuses non prévues dans la Convention Sanitaire Internationale conclue à Paris le 21 Juin 1926, la cir­conscription où la maladie s'est mani­festée sera considérée comme contami­née, dès qu'elle prend un caractère épidémique ; elle cessera de l'être dès qu'elle perd ce caractère. Article 5. Les Parties Contractantes s'engagent à préciser dans les communi­cations réciproques, prévues à l'article 2 les circonscriptions qui, aux termes de l'article 4, seront à considérer contami­nées entièrement ou en partie ou seront considérées indemnes. Dans ces commu­nications la catégorie administrative de la circonscription devra être indiquée par la dénomination déterminée dans le droit administratif de TEtat qui fait la communication. Au cas où une des Parties Contrac­tantes prendrait des mesures préven­tives contre une des maladies conta­gieuses éclatées sur le territoire d'un Etat tiers et prévues par la Convention Sanitaire Internationale conclue à Paris le 21 Juin 1926, ou mentionnée dans l'article 2, 1—6 de la présente Conven­tion, elle les notifiera à l'Autre Partie en indiquant les circonscriptions de cet Etat tiers qu'elle considère comme contaminées. egymástól — még részeikben sincse­nek — tíz kilométernél távolabbra. Az első cikkben megjelölt egészségügyi kormányhatóságok ennek az Egyez­ménynek hatálybalépésétől számított két hónapon belül közös egyetértéssel kijelölik azokat a határszéli elsőfokú egészségügyi hatóságokat, amelyekhez a másik Szerződő Fél elsőfokú egész­ségügyi hatóságai a heti jegyzékeket és a távirati értesítéseket küldeni kötelesek. II. Fertőzött és fertőzéstől mentes terü­letrészek. 4. cikk. A Parisban 1926. évi június hó 21-én kötött Nemzetközi Egészség­ügyi Egyezménnyel nem szabályozott fertőző betegséggel fertőzöttnek vala­mely területrészt (circonscription), amelyben a betegség fellépett, akkor kell tekinteni, ha a betegség jár­ványszerű jelleget ölt. A fertőzött jelleg megszűnik, ha a betegség jár­ványszerű jellegét elveszti. 5. cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a 2. cikkel szabá­lyozott kölcsönös közlések keretében pontosan megjelölik saját államterüle­tüknek azokat a területrészeit (circon­scription), amelyeket a 4. cikk értel­mében egészen vagy részben fertőzött­nek vagy a fertőzéstől mentesnek kell tekinteni. Ezekben a közlésekben az illető területrész közigazgatási jellegét a közlő Állam közigazgatási jogában el­fogadott megnevezéssel kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek valamelyike megelőző rendsza­bályokat foganatosítana valamely har­madik állam területén fellépett oly fer­tőző betegség ellen, amely a Parisban, 1926. évi június hó 21-én kötött Nem­zetközi Egészségügyi Egyezménnyel szabályoz tátott, vagy ennek az egyez­ménynek 2. cikkében, az 1—6. pontok alatt említtetik, ezt a másik Félnek bejelenti és megjelöli az illető állam­nak azokat a területrészeit, amelyeket fertőzötteknek tekint.

Next

/
Thumbnails
Contents