Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-780. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az1928:XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/287. költségvetési év bevételi többlete és - a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában

780. szám. 377 780. szám. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1929/30. évi állami költségvetés és az 1928:XLU. í.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/28. költségvetési év bevételi többlete és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A pénzügyminiszter úr a képviselőháznak 1929. évi március hó 13.-án tartott ülésében előterjesztette az 1929/30. évi állami költségvetést, valamint az 1928 : XLII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése alapján, az e törvény életbelépése óta az 1927/28. költségvetési év bevételi többlete és a beruházások keretében engedélyezett kölcsönök után tőketörlesztés és kamat címén az 1928/29. költségvetési évben esedékes összegek terhére megállapított beruházásokról szóló jelentését. A t. Képviselőház a költségvetést és a jelentést együttes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság a költségvetést és az említett jelentést beható tárgyalás alá vette s jelentését a következőkben terjeszti elő. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása óta eltelt évek költségvetései fokozatos előrehaladást jelentettek abban a tekintetben, hogy az állam feladatainak minél teljesebb mértékben meg tudjon felelni és az állami intézmények szükségletei kellő kielégítést nyerjenek. A pénzügyi újjáépítés nagy munkája elsősorban természetesen az államháztartási deficit kiküszöbölésére irányult, aminek előfeltétele a szükségletek legnagyobbmérvű korlátozása volt. Az államháztartási egyensúly helyreállítása után azonban gondoskodni kellett arról, hogy az állami bevételek alakulása által megengedett mértékben a szükségletek kielégítése terén fokozatosan a normális és a mai kor által az államigazgatás iránt Képv. iromány. 1927—1932. XVI. kötet. 48