Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-764. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről" szóló 739. számú törvényjavaslat tárgyában

764. szám. 353 egy marhalevélben több állatot jegyeznek be, az állatok darabszáma után a 14 §. szerint járó illet éknek a kincstári űrlap bélyegértékét meghaladó részét bélyeggel kell leróni. A bélyegeket a marhalevél kiállítása előtt kell az űrlapra felragasztani és a kiállítás keltével keresztülírni vagy a község, illetve a marhalevélkezelő bélyegzőjével felülbélyegezni. (2) Ha a tulajdonos a marhalevélbe jegyzett állatot másra ruházza át, az átruházást a marhalevélre rá kell vezetni. A marhalevélre vezetett átruházási nyilatkozat illetékmentes. Ha azonban ugyanarra az állatra vonatkozó további tulaj donátruházás alkalmával az erre vonatkozó állategészségügyi szabályok értelmében új marhalevelet kell kiállítani, valamint ha az egy marhalevélre jegyzett több állat közül átruházott egy vagy több állatra új marhalevelet kell kiállítani, az új marhalevél a 14. §-ban megszabott illeték alá esik. 16. §. A marhalevél illetékét az köteles leróni, aki a marhalevél kiállítását kéri. 17. §. A 14. §-ban megszabott illetéket kell leróni a külföldről behozott állatok külföldön kiállított marhalevelei után is. Az ilyen marhalevelet az állat tulajdonosa az állat behozatalától számított 15 napon belül a lakása vagy tartózkodási helye, illetve az állat tartási helye szerint illetékes marhalevélkezelőnél bemutatni köteles. Az illeték fejében megfelelő bélyeget kell a külföldi marhalevélre felragasztani és a bemutatás keltével keresztülírni. Az illeíóklerovási kötelezettség az itt megállapított határidő előtt is beáll, ha a marhalevelet még ennek a határidőnek letelte előtt használni kívánj ák. 18. §. A marhalevelek alakját, érvényességének idejét és kezelésének módját, nemkülönben azt, hogy a külföldön kiállított marhalevelek milyen feltételek mellett használhatók, a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. 19. §. (1) Aki a marhalevélilleték lerovásának kötelezettségét megszegi azáltal, hogy a fennálló szabályok ellenére marhalevelet nem vált, vagy a marhalevelet a szabályszerű bélyeggel el nem látja, vagy a külföldön kiállított marhalevelet az illeték lerovása végett a belföldön erre illetékes helyen szabályszerű határidőben be nem mutatja, valamint az a marhalevél kiállításával megbízott hivatalos személy, aki a szabályszerű illeték lerovása nélkül a marhalevelet kiállítja, az egyszeres illeték megfizetésére való kötelezésén felül 10 P-ig, ismételt esetében 50 P-ig terjedhető bírsággal büntetendő. (2) A marhalevélre pótlólag felragasztott bélyeg (15. §.) keresztülírásának vagy felülbélyegzésének elmulasztása vagy szabályellenes keresztülírása vagy felülbélyegzése miatt 5 P-ig terjedhető bírságot kell a mulasztó marhalevélkezelő terhére kiróni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett mulasztásokról hivatalos leletet kell készíteni és azt az egyszeres illeték és a bírság előírása és behajtása végett a kiszabásra illetékes m. kir. adóhivatalnak (Budapesten a kerületi adófelügyelőnek) megküldeni. A bírság kiszabása nem érinti az esetleg elkövetett vétség vagy kihágás miatt más jogszabály szerint fennálló büntetőjogi felelősséget. 20. §. (1) Ez a törvény 1929. évi július hó 1-én lép életbe. (2) Az ebben a törvényben foglalt rendelkezéseket — a 18. §. kivételével — a pénzügyminiszter, a 18 §-ban foglalt rendelkezéseket pedig a pénzügyminiszterrel egyetértve a földmívelésügyi miniszter hajtja végre. Képv. iromány. 1927-1932. XVI. kötet. 45