Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-756. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 740. számú törvényjavaslat tárgyában

o30 756. szám. A 12. §-t a bizottság új szövegezésben fogadta el és pedig akként, hogy megváltoztatandónak mondta ki az 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 56. §-ának nemcsak 7., hanem 1. pontját is s éppen ezért a javaslat 12. §-ába ezen 56. §-nak úgy 1., mint 7. pontját új szövegezésben vette fel. Az 1. pont az említett összeállítás 1. pontjától abban tér el, hogy abban felvétetett oly értelmű rendelkezés, hogy az ott felsorolt köz- és magánszolgálati alkalmazottak illetményeit és ellátási díjait gyermektartási díj fejében azok feléig lehet lefoglalni. Erre azért volt szükség, mert az igaz ságügy miniszter úr által benyújtott és a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló és a törvényhozás két háza által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény szerint a szó alatti illetmények gyermektartás díj fejében azok fele összege erejéig foglalhatók le. Miután ez a rendelkezés a házasságon kívüli gyermekekre vonatkozott, szükséges volt a törvényes gyermekek tartásdíját illetőleg is, melyek közadók módjára hajtatnak be hasonló — vagyis a fele összeg erejéig való lefoglalhat óságot kimondó — intézkedést tenni. A 12. §. 7. jelzésű pontjának megváltoztatására azért volt szükség, mert a pénzügyőrség legénységét az illetmények lefoglalása tekintetében az imént jelzett, de még ki nem hirdetett törvény a polgári alkalmazottak közé sorozza, minélfogva a katonai legénységre vonatkozó pontból a pénzügyőrségre vonatkozó rendelkezést ki kellett hagyni. A 14. §-nak a miniszteri javaslat indokolása szerint az volt a célja, hogy lehetővé tehessék — úgymint az adófelszólamlási bizottságok eljárásában — az, hogy a pénzügyigazgatóságnak, illetőleg a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának másodfokú elbírálása alá tartozó ügyekben is túl lehessen menni a fellebbezési kérelemben foglaltakon. A bizottság ennélfogva ezt a szakaszt átszövegezte és pedig a jogorvoslatok terminológiájának megfelelő szabatossággal. A 15. §. (i) bekezdése második sorában az ,,adóügyi" szó után a „teendőket a községi vagy közjegyző látja el és" szavakat a bizottság elhagyta s ezek helyébe a „teendők ellátásáért" szavakat iktatta, a hatodik sorban pedig a „felelősség is őt terheli" szavak helyett a „a községi illetőleg körjegyző felelős" szavakat iktatta. A bizottság a szöveget a javaslat ( intenciója és szabatossága okából állapította meg ekként. A 16. §-hoz új (2) bekezdéskép a bizottság felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek a lignit bányák után kirótt régi térilletéktartozások elengedésére, vonatkozólag is. Erre azért volt szükség, mert vitatható volt, vájjon a jelzett térilletékek elengedésére adott törvényi felhatalmazás kiterjed-e az ezen törvényi felhatalmazás előtt esedékessé vált térilletékek elengedésére is. Ezt a kérdést most a beiktatott bekezdés igenlegesen dönti el. A bizottság a törvényjavaslat tárgyalása során, a képviselőház • által a bizottsághoz utasított adóstatisztikai munkálatot, mint a javaslat anyagához tartozót vette figyelembe, illetve azt a miniszteri javaslat mellékletének tekin- > tette. Mindezek alapján tisztelettel javasolja a pénzügyi bizottság, hogy méltóztassék a szó alatti törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott s idecsatolt szövegezésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Kelt Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1929. évi április hó 10-én tartott üléséből. Kenéz Béla s. h., Örffy Imre.s. &., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.