Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-745. Törvényjavaslat a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt magyar-csehszlovák Egyezmény becikkelyezéséről és azezzel kapcsolatos rendelkezésekről

296 745. szám. elhalaszthatja, a követelés folyósítását pedig — amennyiben a folyósítható hányad a 4. §. szerint már megállapítást nyert — biztosítéktól teheti függővé. 10. §. Az a magyar adós vagy hitelező, aki valamely tartozását vagy követelését az eddig alkalmazandó jogszabályok vagy az Egyezmény 17. cikke alapján bejelentette, úgyszintén az a magyar adós vagy hitelező is, akinek valamely be nem jelentett tartozását vagy követelését az Egyezmény V. fejezetében szabályozott eljárás útján jogerősen megállapították, eljárási díjat köteles fizetni. A díjfizetési kötelezettség az eddig alkalmazandó jogszabályok alapján bejelentett tartozások és követelések tekintetében a jelen törvény életbeléptével, az Egyezmény 17. cikke alapján utólag bejelentett tstrtozások és követelések esetében a bejelentés napjával, be nem jelentett tartozások és követelések esetében pedig a fennállásukat megállapító határozat jogerőre emelkedésével áll be. Ha valamely adósnak vagy hitelezőnek több tartozása vagy követelése van, az eljárási díjat minden egyes tartozás és követelés után külön kell megfizetni. Az eljárási díjat a tartozás vagy követelés bejelentett, bejelentés hiányában pedig jogerős határozattal megállapított tőkéje és járulékai után kell számítani és az a régi koronában kifejezett összeget alapul véve minden megkezdett száz korona után tartozásoknál 25 magyar fillér, követeléseknél pedig 8 magyar fillér. A Hivatal a tartozások után járó díjat fizetési meghagyással, a követelések után járó díjat pedig az elszámolásról szóló határozatban veti ki. A tartozások után járó díjat a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc nap alatt kell befizetni. A követeléseket terhelő díjat a Hivatal megfelelő összeg levonása útján szedi be. A 4. §. második bekezdésében említett tartozások és követelések után díj nem jár. Nem jár díj azok után a tartozások és követelések után sem, amelyeket, annak ellenére, hogy az eddig alkalmazandó jogszabályok alapján be kellett jelenteni, az Egyezmény az V. fejezetben szabályozott eljárás körébe nem vonta be. A díj kivetése ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a pénzügyminiszterhez halasztó hatállyal nem bíró panasznak van helye. Kérelemre a Hivatal vagy a pénzügyminiszter a panasznak egészben vagy részben halasztó hatályt adhat. Az eljárási díj, valamint az az összeg, amely a beszedett magyar tartozások és a folyósított magyar követelések egyenlegéből a cseszlovák hivatalnak fizetendő hányad levonása után fennmarad, a Hivatal költségeinek fedezésére szolgál. 11. §. Az Egyezmény 13. cikkének harmadik bekezdése alapján kiszabható bírság hatszáz pengőig terjedhet. A bírságot megállapító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez halasztó hatállyal nem bíró panasszal lehet élni. 12. §. A 6. és 10. §. alapján kibocsátott fizetési meghagyás és felhívás, valamint a 11. §. alapján hozott határozat végrehajtható közokirat. A végrehajtás a közadók behajtásának módjára történik. 13. §. Ez a törvény kihirdetése napján — de az Egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal — lép életbe. Végrehajtásáról — amennyiben a törvény rendelkezéseiből más nem következik — az igazságügyminiszterrel egyetértően a pénzügyminiszter gondoskodik. 14. §. A Hivatal eljárására vonatkozólag még szükséges részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg. Kelt Budapesten, 1929. évi április hó 9-ik napján. Dr. Wekerle Sándor s. fa, m. kir. pénzügyminiszter.