Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-745. Törvényjavaslat a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt magyar-csehszlovák Egyezmény becikkelyezéséről és azezzel kapcsolatos rendelkezésekről

745. szám. 279 (2) Toutes les autres dettes et créances, visées aux articles 231, lit. d) dernier alinéa et 254 du Traité de Trianon, dettes et créances qui ne tombent pas sous les dispositions de la Section V ni ne rentrent dans les exceptions de l'article 7 de la présente Convention, seront soumises aux règles du droit privé de celui des deux Etats, dont le droit devra être appliqué dans l'espèce, selon les principes généraux. A la suite de cette disposition, la question de la monnaie et du taux de change doit être considérée comme réglée conformément à l'article 231, lit. d) dernier alinéa du Traité de Trianon. (3) Les personnes ayant eu leur domicile (siège), à la date du 26 février 1919, sur le territoire de la République Tchécoslovaque seront désignées, dans les articles suivants, par les termes : „Créanciers tchécoslovaques" ou „Débiteurs tchécoslovaques", tandis que les termes „Créanciers hongrois" et „Débiteurs hongrois" serviront à désigner les personnes qui, à la date du 26 février 1919, ont eu leur domicile (siège) sur le territoire du Royaume de Hongrie. Article 2. (1) Les dettes et créances des personnes ayant eu, à la date du 26 février 1919, deux domiciles — l'un dans la République Tchécoslovaque, l'autre dans le Royaume de Hongrie — ne rentreront pas sous le régime de la Section V, mais seront considérées, par rapport aux créanciers (débiteurs) tchécoslovaques, comme dettes entre débiteur et créancier tchécoslovaques et, par rapport aux créanciers (débiteurs) hongrois, comme dettes entre débiteur et créancier hongrois. (2) Sont également exceptées de la Section V les dettes et créances de personnes, dont l'une ou l'autre (le débiteur ou le créancier) a transféré son domicile, dans la période comprise entre le 26 février 1919 et le 1

er novembre 1924, sur le territoire d'un (2) A trianoni szerződés 231. cikke d) pontja utolsó bekezdésében és 254. cikkében említett összes többi tartozás és követelés, amely nem esik az V. Fejezet rendelkezései alá, sem pedig a jelen Egyezmény 7. cikkében megállapított kivételek közé, a két állam közül azon állam magánjogának hatálya alá tartozik, amelynek jogát, az általános elvek szerint, az adott esetben alkalmazni kell. Ezen rendelkezés folytán a pénznem és az átszámítási árfolyam kérdését a trianoni szerződés 231. cikke d) pontja utolsó bekezdése szerint rendezettnek kell tekinteni. (3) A következő cikkekben azok a személyek, akiknek lakóhelye (székhelye) 1919. évi február hó 26-án a Csehszlovák Köztársaság területén volt „csehszlovák hitelezők", illetve „csehszlovák adósok" elnevezéssel, azok a személyek pedig, akiknek lakóhelye (székhelye) 1919. évi február hó 26-án a Magyar Királyság területén volt, „magyar hitelezők", illetve „magyar adósok" elnevezéssel jelöltetnek meg. 2. Cikk. (1) Azok a tartozások és követelések, amelyek olyan személyek között állanak fenn, akiknek 1919. évi február hó 26-án két lakóhelyük volt — az egyik a Csehszlovák Köztársaság, másik a Magyar Királyság területén —, nem esnek az V. Fejezet hatálya alá, hanem csehszlovák hitelezővel (adóssal) szemben csehszlovák adós és hitelező közt fennálló tartozásnak, magyar hitelezővel (adóssal) szemben pedig magyar adós és hitelező között fennálló tartozásnak tekintendők. (2) Hasonlóképen kivétetnek az V. Fejezet hatálya alól azon személyek tartozásai és követelései, akik közül az egyik vagy a másik (az adós vagy a hitelező) 1919. évi február hó 26-a és 1924. évi november hó 1 -e között lakóhelyét egy harmadik állam terű-