Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-744. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről" szóló 741. számú törvényjavaslat tárgyában

274 744. szám. pótban levő épület átalakítása esetén az átalakítás következtében elért jövedelemtöbbletre nézve is nyújthat 30 évig terjedő házadómentességet. A vidéki városokra nézve nyújtandó 20—25, kivételes esetekben pedig 30 évig terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezése mindenesetre elő fogja segíteni a vidéki városok rendezését és lakásépítési tevékenységét, annál is inkább, mivel ezen javaslatban nyújtott házadókedvezmények oly nagy mértékűek, hogy az adómentesség tartama alatt a háztulajdonos által megtakarított adó összege, legtöbb esetben fedezi az egész befektetett építési költséget. A bizottság megnyugvással vette a javaslatnak azon intézkedését, amely a községi pótadómentesség kedvezményével szemben a vidéki városokban megadja a lehetőséget arra nézve, hogy ha az építkezések új utcák nyitását, avagy egyes utcáknak közművekkel való ellátását teszik szükségessé — tekintettel a városok amúgy is nagy anyagi megterheltet ésére — ezen költségek fedezésére a belügyi és pénzügyminiszter együttes jóváhagyásával az új épületekre külön járulék kivetése is engedélyezhető legyen. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalása alkalmával a következő módosítások fogadtattak el: . az 1. §. (2) bekezdéséhez a 7. sorban „és"'szó után a három utolsó sor helyébe a következő rendelkezés vétetett „szénfűtésnél olyan fűtőberendezésekkel szereltettek fel, amely berendezések hazai szén, vagy széntermék használatára alkalmasak." A 2. §-hoz a következő új bekezdést fogadta el a bizottság : »,{2) Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminiszter, hogy elavult vagy düledező állapota miatt hatóságilag veszélyesnek minősített és e miatt kiüríteni rendelt épület helyére emelt új épület egész terjedelmére a 30 évig terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentességet kiterjeszthesse." Ennek következtében a szakasz első bekezdéséhez (x) iktatandó. A 6. §-hoz a következő módosítást fogadta el a bizottság : (1) bekezdésének 9. sorában „gyógyhelyek és üdülőtelepek" helyett „járási székhelyek, gyógyhelyek és üdülőhelyek" szavak iktattattak. A 6. §. után a következő új 7. §. beiktatását rendelte el a bizottság. „7. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy azokat a házakat, amelyeket tulajdonosaik az 1920 : XXIX. és XXXVI. t.-c. alapján megszerzett házhelyeikre építettek, továbbá a munkáslakások céljaira emelt épületeket a községi pótadó alól mentesíthesse abban az esetben is, ha azok 1931. év után helyeztetnek lakható (használható) állapotba." Ezen módosítás következtében a következő szakaszok számozása eggyel magasabb lesz. A bizottság jelentésébe felveendőnek rendelte a pénzügyminiszter azon kijelentését, hogy Budapest székesfővárosnak fürdőépítkezéseit a 6. §-ban gyógyhelyek és üdülőhelyekre biztosított kedvezmények szintén megilletik. Miután a bizottság megállapította, hogy ezen javaslat rendelkezései úgy a gazdasági, mint a szociális élet felsegítését fogják szolgálni, ennélfogva javasolja a t. Képviselőháznak, hogy azt a bizottság által elfogadott módosításokkal úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1929. évi március hó 20-án tartott ülésében. Kenéz Béla s Jc Temesváry Imre k t, a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.