Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról
669. szám. 79 folyik el, nagy veszteséget okozva nemcsak a magyar közegészségügynek, hanem a magyar nemzetgazdaságnak is. X. A gyógyfürdőink, éghajlati gyógyintézeteink, ásvány- és gyógyvizeink nagy értékeit veszélyeztető bajoknak megszüntetése igen fontos egészségügyi és gazdasági érdekünk. Amikor a magyar emberanyag javára az egészségügyi embervédelem kiépítése szükséges, nem szabad nélkülözni az említett egészségügyi intézmények közreműködését sem. Ezeknek a bajoknak megszüntetésére a most hatályban lévő jogszabályok nem nyújtanak elég alapot ós a szóbanforgó kérdésnek törvényhozási szabályozásánál a főszempont egyfelől új gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek, gyógyés üdülőhelyek létesítése, másfelől a meglévő ily intézmények befogadóképességének emelése, hogy a megelőző vagy a gyógyító egészségügyi védelemre szoruló egész lakosságot befogadni tudják. Ugyanez a szempont az ásvány- és gyógyvizek tekintetében is. Bár a termé*szeti adottságok nagyjában korlátot szabnak az újabb ásvány- és gyógyvízüzemek alapításának, illetőleg ilyen vizek feltárásának : a legújabb időben végzett artézi fúrások mégis reményt nyújtanak arra, hogy a Nagy Magyar Alföld mélyében rejtőző természeti kincsek ásvány- és gyógyvizeink számát jelentősen szaporítani fogják. Elég ehelyütt rámutatnom a hajdúszoboszlói, a karcagi és a szegedi újabb artézi fúrásokra, amelyek egészségügyi jelentőséggel bíró ásvány vízkincseinket csaknem egyedülálló hatású hévvizekkel szaporítják. XI. Törvényjavaslatomat a gyógy tényezők számát szaporítani kívánó célzata különbözteti meg legélesebben a legutóbb készült belügyminiszteri törvénytervezettől. Az utóbbi ugyanis Nagy-Magyarország viszonyait tartotta szem előtt, ahol bőséges számban voltak gyógyfürdőink, éghajlati gyógyintézeteink, ásvány- és gyógyvízkincseink ; célja a már létező ilynemű intézmények működésének biztosítása* és az előforduló visszaélések lenyesegetése volt. A jelen törvényjavaslat az új intézmények létesítésének előmozdítására helyezi a fősúlyt. A törvényjavaslatnak másik nagy eltérése elődeitől az, hogy jobban megközelíti alakját és tartalmát illetően a kerettörvényt, mint amennyire ezt az összes viszonyokat szabályozó eddigi javaslatok tették. Ezt az álláspontomat eléggé megindokolja az, hogy a törvényjavaslat célja új egészségügyi intézmények létesítése, ásvány vízkincseink feltárásának előmozdítása, gyógyfürdők létesítése. Mivel éghajlati gyógyintézeteink, üdülőhelyeink, fekvésük, körülményeik, gyógy tényezőik, forgalmuk, gazdasági helyzetük és közönségük tekintetében annyira eltérők egymástól, hogy azokra vonatkozóan a legapróbb részleteket törvénnyel megkötni több nehézséget jelentene mint előnyt, célszerűbb a jogszabályok kereteit és főbb vonásait megállapítani, sem mint részletes szabályokat adni. Elég e helyütt rámutatnom a hegyvidéken fekvő gyógyfürdőinknek, balatonmenti gyógyhelyeinknek és Budapest fürdőinek, valamint gyógy- és ásványvizeinek különbségére. De azért sem célszerű a most említett egészségügyi intézményekre vonatkozó részletes szabályokat törvényben megrögzíteni, mert az életviszonyok változása és a gazdasági tényezők módosulása a jogszabályoknak újabb és újabb átalakítását teszik szükségessé, ami rendeleti szabályozással könnyebben lehetséges. Ismeretlen előttünk az is, hogy azok a talaj fúrási munkálatok, amelyeket már megkezdték vagy a közel jövőben megkezdenek, milyen természeti kincseket hoznak napvilágra, és ezeknek felhasználása végett milyen különös rendelkezések lesznek szükségesek ? Épp ezért a törvényjavaslat elkészítésénél azt az elvet követtem, hogy a törvényhozási szabályozás körébe csak az alapelveket és azokat a rendelkezéseket vontam, amelyek a magán-, vagy a közigazgatási jog általános rendelkezéseit érintik, illetőleg ezeket az itt szóban lévő területen módosítják, A törvényjavaslatban
