Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-717. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a "közigazgatás rendezéséről" szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában

420 717. szám. város valamennyi tisztviselőjének helyettesítésére a képviselőtestület és az összes kis- és nagyközségi tisztviselők helyettesítésére a főszolgabíró jogosult. 81. §-hoz. Vizsgálóbiztos. Az eredeti 71. §. azzal a rendelkezéssel lett kiegészítve, hogy a belügyminiszter csak közérdekből küldhet ki vizsgálóbiztost és hogy a kiküldésről köteles a törvényhatóság első tisztviselőjét értesíteni. 82. §-Jioz. Fegyelmi vizsgálat. A benyújtott javaslat 72. §-ának felel meg ez a §. A (13) bekezdés első sorába közbeszúrt „különálló" szó félreérthetetlenül azt kívánja kifejezni, hogy a vizsgálóbiztos a panaszolt cselekménnyel szorosan összefüggő tények vizsgálásából nincs kizárva, jóllehet azok megbízatásában esetleg nincsenek is megjelölve. 83. §-hoz. A közvádló indítványa. Ez a §. változatlanul foglalja magában az eredeti 73. §-t. 84. §-hoz. A közvádló indítványára észrevétel. Az (1) bekezdés csak abban tér el az eredeti 74. §. (1) bekezdésétől, hogy a vádindítvány másolatának a terhelt részére kézbesítését elrendeli és kiegészíti azzal, hogy joga van a terheltnek az észrevétel beadására megszabott határidő alatt szóbeli tárgyalást kérni. A (3) bekezdés pedig azt a módosítást tartalmazza, hogy a fegyelmi iratokat az észrevételezésre megszabott határidő eltelte után, három nap alatt, köteles a vizsgálóbiztos a fegyelmi hatósághoz felterjeszteni ; az eredeti szövegben határidő nem volt megállapítva. 85. §-hoz. Hatáskör. Ez a §. csak annyiban tér el az eredeti 75. §-tól, hogy a községi vezető jegyzőket meghagyja az alispán fegyelmi hatósága alatt, a megyei városok t. ügyészeit pedig a fegyelmi választmány I. fokú fegyelmi hatósága, alá helyezi. A vezető jegyzőknek az alispán fegyelmi hatósága alól kivétele úgy a fegyelmi választmány, mint a. belügyminiszter oly mértékű megterhelését jelentené, ami a fegyelmi ügyek elintézésében nem kívánatos késedelmet eredményezne. A megyei város tiszti ügyésze nem hagyható az alispán fegyelmi hatósága alatt, ha a városi tanácsnokok a fegyelmi választmány I. fokú hatósága alá helyeztetnek. 86. §-hoz. Illetékesség. Delegálás. Az eredeti 76. §-tól ez a §. abban tér el, hogy a (2) bekezdés — tartalmának érintetlenül hagyásával — szabatosabban átszövegesztetett, továbbá, hogy a (3) bekezdés a 76. §. (*) bekezdésének módosítása következtében megfelelően kiegészíttetett azzal, hogy ugyanennek a bekezdésnek a rendelkezéseit kell alkalmazni a 76. §. (4) bekezdésében említett eljárás esetében is. 87. §-hoz. A fegyelmi hatóságok szervezete. Az eredeti 77. §-nak rendelkezéseit foglalja magában ez a §., csupán a (2) bekezdés végére vétetett fel az a kiegészítés, hogy. a törvényhatóság első tisztviselője a fegyelmi választmány ülésein jelen lehet és felszólalhat. • 88. §-hoz. Szóbeliség, írásbeliség. Az eredeti 78. §. (2) bekezdésébe az a kiegészítés vétetett fel, hogy a terhelt kérelmére a szóbeli tárgyalást el kell rendelni, az eredeti szöveg szerint ennek csak lehetősége volt meg. A (3) bekezdés rendelkezései részekre felbontatván három külön bekezdésben vétettek fel azzal a kiegészítéssel, hogy a szóbeli tárgyalást a vádindítványra tehető észrevételek benyújtásának határideje alatt lehet kérni, továbbá, hogy a szóbeli tárgyaláson bizonyítás felvételnek nincs helye és ott a terhelt és védője csak egyszer szólalhatnak fel, végül, hogy az érdekeltek írásbeli tárgyaláson is jelen lehetnek, de ott nem szólalhatnak fel. 89. §-hoz. Fegyelmi tárgyalás és határozathozatal. Az eredeti 79. §. (1) bekezdésének végére az a kiegészítés vétetett fel, hogy a tárgyalás idejéről nemcsak a terhelt tisztviselőt, hanem védőjét, ügygondnokát és a panaszost értesíteni kell.