Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-717. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a "közigazgatás rendezéséről" szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában

717. szám. 409 bekezdése stilárisan módosítva (s) bekezdésként van a bizottság által megállapított szövegbe felvéve. 22. §. A javaslat 19. §-ának rendelkezéseit öleli fel a következő módosításokkal : A közigazgatási bizottság a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe kívánja utalni az alispáni jelentést, a közigazgatás önkormányzati szerveinek működése feletti felügyeletet, a törvényhatósági tisztviselők nyugdíjazását, a községi képviselőtestületek feloszlatásának tárgyában teendő előterjesztést és a törvényhatósági jogú városban a beruházási és városrendezési tervet. À bizottság vármegyékben a vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, terhes szerződés vagy egyesség kötése kérdésében 10.000 pengő értékig a kisgyűlés hatáskörét véli megállapítandónak. Ennek megfelelően a bizottság a 22. §. (2) bekezdésébe új 4. és 5. pontokat vett fel, továbbá új 13. pontot iktatott be, a régi 5. most már 7. pontot átszövegezte, a 9. és 10. pontokat kiegészítette és a választásokra vonatkozó 8. pontba felvette azt is, hogy a felsőházba küldendő rendes és póttagok választása a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik. 23. §. Az 1886 : XXI. t.-c. 46. §-ának rendelkezéseit is magában foglaló új §., amely a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az (1) bekezdés megállapítja azt, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlését a főispán, ennek akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni állás nincs betöltve, az hívja össze, aki a következő 24. §. értelmében sorrend szerint a közgyűlésen való elnöklésre jogosult. A (2) bekezdés szabályozza a rendkívüli közgyűlés összehívását. A rendkívüli közgyűlést a főispán, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőj e bármikor összehívhat s köteles összehívni akkor, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése az összehívást elhatározta, vagy ha azt a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább 25%-a, vagy 50 bizottsági tag írásban kéri. A kérelmezők kötelesek aláírásaikat hitelesíttetni. A (3) bekezdés a tárgysorozat és a közgyűlés idejének közlésére vonatkozik. Vármegyékben a meghívó és tárgysorozat nyolc nappal, a törvényhatósági jogú városban 24 órával a közgyűlés megkezdése előtt közzéteendő. 24. §. Az 1886 : XXI. t.-c. 45. §-ának rendelkezései szerint állapítja meg, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlésének elnöke a főispán, akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője, mindkettőjük akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselőjének helyettese. Azt, hogy mindezeknek egyidejű akadályoztatása esetében ki legyen a közgyűlés elnöke, a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg ; a tiszti főügyészt azonban a közgyűlés elnökéül kijelölni nem lehet. 25. §. A javaslat 20. §-ának felel meg, lényegtelen stiláris módosítással. 26. §. {a volt 21. §.) Az (1) bekezdés akként lenne módosítandó, hogy a törvényhatóság első tisztviselője által összeállított tárgysorozaton a főispán változtatást ne tehessen, hanem csak módosítást kívánhasson. Megegyezés hiányában a kisgyűlés döntsön. A bekezdés a közigazgatási bizottság ezen álláspontjának megfelelően szövegeztetett. A (2) bekezdés az utolsó három sor stiláris módosításával vétetett fel. A (3) bekezdés annyiban módosíttatott, hogy az indítványok mellett az interpellációk is felvétettek a szövegbe. 1 Az új (4) bekezdés a tárgysorozat összeállítása után beérkezett ügyeknek tárgyalására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ezek szerint a tárgysorozat összeállítása után beérkezett rendeletek, átiratok és jelentések, valamint a kisgyűlés által előkészített sürgős ügyek is tárgyalhatók, ha azok legalább 24 óráKépv. iromány. 1927—1932. XV. kötet. 5'i