Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-716. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
716. szám. 897 Szilágyi Lajos képviselő, minthogy őt képviselői hivatása teljesítése közben felelősségteljes munkából hívták ki a folyosóra, követelőzve felszólították, fenyegették, terorrizálták, hogy nyilatkozzék, s minthogy azért mert nem nyilatkozott, a délután folyamán megjelent lapban őt egy közleményben képviselői minőségében súlyosan sértették s' törvényhozói kötelessége teljesítésében befolyásolták, de akadályozzák is, mert 13 esztendős összes parlamenti felszólalásaival homlokegyenest ellenkező nyilatkozatot adtak szájába, minthogy nemcsak hogy nem nyilatkozott a lap számára, de amit mondott, a lap azt is elferdítve és más értelemben közölte, mint ahogyan mondta, ebben az eljárásban mentelmi joga megsértését látja. — Megsértve érzi mentelmi jogát azért is, mert direkt belékötöttek és megzavarták munkája közben, ismeretlen okból képviselői kötelessége teljesítése közben. — Azóta, hogy ily brutálisan megtámadtatott, a szó szoros értelmében munkaképtelen, annyira súlyosan meg van sértve, hogy csak ezzel az üggyel képes foglalkozni, holott a képviselőház bizottságában egész nap feladatok hárulnának reá. — Ez az eljárás mentelmi jogba ütköző cselekmény s azt a képviselőház elbírálására bocsátja. A tényálláshoz tartozik még, hogy az „Esti Kurír" ezen bejelentés után 1929. február hó 16-i keletű számában a bejelentéshez a következő megjegyzést fűzte : „Szilágyi Lajos a mentelmi jog védelme alatt ma újból támadást intézett az „Esti Kurír" ellen. Nem akarunk erről az eljárásról ezúttal bővebb kritikát mondani. Megvagyunk győződve arról, hogy a mentelmi jog megsértése címén megindult eljárás folyamán kiderül, ki mondott igazat ma és tegnap : Szilágyi Lajos-e, vagy az „Esti Kurír." Ha pedig ez kiderült, az ebből folyó konzekvenciák magukban fogják hordani Szilágyi Lajos és az „Esti Kurir" eljárásának ítéletét." A mentelmi bizottság ezen bejelentés folytán Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő személyes meghallgatása után döntése alapjául teljes egészében elfogadta azt a tényállást, melyet Szilágyi Lajos képviselő a képviselőház 1929. évi február hó 15-én mentelmi joga megsértésének bejelentése alkalmával előadott s mely föntebb ismertetve lett és azt az ő előadása alapján teljesen tisztázottnak találta. Ezen tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy a bejelentett mentelmi sérelem a törvényhozót megillető mentelmi jog azon részére vonatkozik, mely az ő szólásszabadságát, felelőtlenségét biztosítja. E felelőtlenségnél fogva a törvényhozó azért, amit mint olyan hivatása gyakorlatában a Házban vagy Házon kívül mond, vagy tesz, csak az országgyűlés által vonathatik feleletre. A mentelmi jognak ez a része biztosítja az országgyűlés tanácskozási szabadságát kívülről jövő minden nyomás ellenében. Nem vitás, hogy e nyomás : erőszak, fenyegetés, akadályozás, felelősségre vonás és különféle befolyásolás formájában úgy a hatóságok, mint egyesek részéről is bekövetkezhetik. Az is kétségtelen, hogyha e nyomás vagy akadályozás bárki által s bármily alakban történik, a mentelmi jog sérelmét képezheti. A képviselőház gyakorlata tényleg az is, hogy minden ténykedés, amely alkalmas arra, hogy a képviselőt törvényhozói hivatásában bármily módon befolyásolja, vágy akadályozza, vagy őt azért felelősségre vonja, a mentelmi jog sérelmét képezi. Ezen jogi elv alapján meg kellett vizsgálni, hogy a Szilágyi Lajos képviselő által panaszolt eset Szilágyi Lajos képviselővel törvényhozói hivatása gyakorlata közben történt-e s alkalmas volt-e őt törvényhozói teendőiben akadályozni, befolyásolni s kihatásában az ő törvényhozói szabadságát megsérteni, avagy a
