Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-708. Törvényjavaslat az Amerikai Egyesült Államokkal Washingtonban 1929. évi január hó 26-án kötött békéltető eljárási szerződés, valamint az ugyanott ugyanazon a napon kötött választott bírósági szerződés becikkelyezéséről
708. szám. 866 állampolgárai közül jelölnek ki, míg az ötödik tagot közös megegyezéssel szintén harmadik állam állampolgárai közül választják. A III. cikk a békéltető bizottság eljárására vonatkozó leglényegesebb szabályokat foglalja össze. Ezek szerint a bizottsághoz nemcsak a felek fordulhatnak, hanem a bizottság egyhangú határozattal maga is elhatározhatja azt, hogy szolgálatait a szerződő feleknek felajánlja. A szerződő felek az eljárás lefolytatása céljából a bizottságnak minden lehető könnyítést megadnak. A bizottság jelentését, hacsak a felek ellenkező megállapodást nem kötnek, egy éven belül köteles elkészíteni. A jelentés azonban a szerződő felek cselekvési szabadságát nem korlátozhatja. A szerződés megerősítésére, életbelépésére és felmondására vonatkozó rendelkezéseket a IV. cikk tartalmazza. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélése napján lép életbe és hatálya írásbeli felmondás által a felmondástól számított egy év elteltével szűnik meg. II. A választott bírósági szerződés bevezető része az általában szokásos hasonló tárgyú szerződések hasonló részétől annyiban különbözik, hogy az egyébként szokásos kezdő mondatokon kívül kifejezetten elítéli a háborút és annak a reményének ad kifejezést, hogy ez a szerződés is siettetni fogja annak az időnek az elérkezését, amidőn véglegesen meg lesz szüntethető bármely háború lehetősége. Az I. cikk meghatározza a választott bírósági döntésre alkalmas eseteket s megjelöli a döntésre hivatott bíróságokat. Választott bíróság elé lehet vinni azokat a szerződő felek között keletkezett nemzetközi vonatkozású, jogi természetű és bírósági döntésre alkalmas vitás eseteket, amelyek diplomáciai úton nem voltak elintézhet ők, sem pedig békéltető eljárás útján sem intéztettek el. A szerződés szerint a döntésre hivatott bíróság vagy a Hágai Állandó Választott Bíróság vagy egyéb olyan bíróság, amely a szerződő felek közös megegyezésével a vitás esetek eldöntésére megalakíttatik. A bíróságnak szervezetét, hatáskörét stb. a szerződő felek külön megállapodással határozzák meg. A II. cikk felsorolja azokat az eseteket, amelyekre a választott bírósági szerződés hatálya nem terjed ki. így nem bocsáthatók választott bírósági eljárás alá azok az esetek, amelyek a) tárgyuknál fogva a belső jogszolgáltatás alá tartoznak, b) harmadik állam érdekeivel kapcsolatosak, c) az úgynevezett Monroe doctrinát érintik s végül d) kapcsolatosak Magyarországnak a Nemzetek Szövetségével szemben fennálló kötelezettségeivel. A III. cikk a szerződés megerősítésére, életbelépésére és felmondására vonatkozólag ugyanúgy rendelkezik, mint a békéltető eljárási szerződés IV. cikke. A két szerződés rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy a szerződések legteljesebb mértékben kielégítik az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a békéltető eljárási szerződés kifejezetten meghagyja a kormányoknak szabad cselekvőképességét, a választott bírósági szerződés pedig az adott esetekben az ítélkezésre hivatott bíróság hatáskörére és összeállítására nézve esetenkint kötendő külön egyezmény rendelkezéseinek megállapításával bizonyos fokig szintén szabad kezet biztosít a kormányoknak. A szerződéseket törvénybe kell cikkelyezni, mert az azokban szabályozott eljárás alá bocsátandó kérdések között olyanok is lehetnek, amelyek a törvény 45*
