Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-706. Törvényjavaslat a Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről

706, szám. 333 a másik szerződő fél az összeütközés egész tartama alatt teljes semlegességet fog tanúsítani. A szerződés többi rendelkezései a békéltető elj aras es a választottt bírósági eljárás alapelveit szabályozzák. A3, cikkben a felek arra kötelezik magukat, hogy a jövőben köztük felmerülő bármely természetű és diplomáciai úton megfelelő időn belül meg nem oldható vitás kérdéseket békéltető eljárás alá bocsátják ; ha pedig a békéltetés nem jön létre s jogi természetű vitáról van szó, az ügy a 4. cikk rendelkezése szerint választott bíróság döntése alá kerül. Említést érdemel a 6. cikknek az a rendelkezése, hogy a szerződés nem nyer alkalmazást a szuverenitásra vonatkozó kérdésekben. Ami már most a békéltető és a választott bírósági eljárás módozataira vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást illeti, ennek lényegesebb rendelkezései a következők : A jegyzőkönyv 1—9. cikke a békéltető eljárást szabályozza. A békéltetést a szerződő, felek esetenként alakítandó háromtagú bizottságra bízzák. E bizottságba mindkét fél saját állampolgárai közül kijelöl egy-egy tagot, a bizottság elnökét pedig harmadik hatalmak állampolgárai közül közös egyetértéssel választják. Ha a békéltető eljárás igénybevételére vonatkozó szándék bejelentésétől számított három hónapon belül akár a tagok megnevezése, akár az elnök választása nem történik meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölés megtételére.. A békéltető bizottság igyekszik felderíteni a vitás kérdést, e célból vizsgálat útján vagy más módon megállapítja a tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy hogy a megegyezés nem sikerült. A békéltető bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. A szerződő felek a bizottság előtt kormánymegbízottakkal és tanácsadókkal képviseltethetik magukat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. A választott bírósági eljárást a jegyzőkönyv 10—14. cikkei szabályozzák. Fentebb már említtetett, hogyha a békéltető eljárás nem sikerül, a vitás kérdés, amennyiben jogi természetű kérdésről van szó, választott bírósági eljárás alá kerül.. Ilyenkor minden felmerülő esetben a felek külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a vita tárgyát s a bíróság megalakítására és eljárására vonatkozó, szabály okát. A vitás ügy, amennyiben a felek erre nézve megegyeznek, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is vihető. Ha a választott bírósági eljárásra irányuló kérelem közlése után 6 hónapra a választott bíróság megalakítására, illetőleg az ügynek az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitelére nézve a felek között nem jönne létre megállapodás, a vitás kérdést bármelyik fél egyszerű keresettel az utóbb említett bíróság elé terjesztheti. A jegyzőkönyv 15—17. cikkei mindkét eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül külön említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek az eljárás során tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatának elfogadása vagy a bírósági határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos kihatással lehetne. A szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerült vitás kérdések a szerződés 7. cikke értelmében szintén választott bírósági döntés alá bocsátandok. A szerződés és a hozzátartozó jegyzőkönyv rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy egyrészt a szerződésnek politikai jelentőségű rendelkezései előnyösek, másrészt pedig a békéltető és a választott bírósági eljárásra vonatkozórendelkezések teljes mértékben kielégítik az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve,