Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-705. Törvényjavaslat a Finnországgal Budapesten 1928. évi december hó 12. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről
705. szám. .303 kérdést, e célból vizsgálat útján vagy más módon megállapítja a tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, melyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy hogy a megegyezés nem sikerült. A bizottság rendszerint szótöbbséggel határoz. A szerződő felek a bizottság előtt kormánymegbízottakkal és tanácsadókkal képviseltethetik magukat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. A választott bírósági eljárást a szerződés 13—17. cikkei szabályozzák. Fentebb már említtetett, hogy ha a békéltető eljárás nem sikerül, a vitás kérdés, amennyiben jogi természetű kérdésről van szó, választott bírósági eljárás alá kerül. Ilyenkor minden felmerült esetben a szerződő felek külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a vita tárgyát s a bíróság megalakítására és az eljárásra vonatkozó szabályokat. A vitás ügy, amennyiben a felek erre nézve megegyeznek, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is vihető. Ha a választott bírósági eljárásra irányuló kérelem közlése után hat hónapra a választott bíróság megalakítására nézve a felek között nem jön létre megállapodás, a vitás kérdést bármelyik fél egyszerű keresettel az előbb említett hágai Bíróság elé terjesztheti. A szerződés 2., valamint 18—20. cikkei mindkét eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek közül külön említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek az eljárás során tartózkodniok kell minden olyan intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatának elfogadása vagy a bíróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos kihatással lehetne. Említésreméltó még, hogy a szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések szintén választott bírósági döntés alá bocsátandók. A szerződés a 21. cikk szerint tíz év tartamára köttetett; e határidő lejárta előtt egy évvel felmondható. Fel nem mondás esetében további tíz évre hatályban marad és így tovább. A szerződés rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy a szerződés legteljesebb mértékben kielégíti az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a vita tárgyának és a bíróság hatáskörének meghatározása tekintetében a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít. A szerződést törvénybe kell cikkelyezni, mert az abban szabályozott eljárás alá bocsátandó kérdések között olyanok is lehetnek, amelyek a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak és mert az olyan nemzetközi szerződések, melyek egyfelől Magyarország, másfelől egy más állam vagy államok között a vitás kérdések békés elintézésének módját általában szabályozzák, a követett gyakorlat szerint törvénybe iktattatnak. Maga a becikkelyező törvény mindössze 3 §-ból áll. Az 1. §. az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja a szerződésnek az ország törvényei közé való beiktatását. A 2. §. a szerződés eredeti francia szövegét és hivatalos magyar fordítását tartalmazza, míg a 3. §. az életbeléptetési záradékot foglalja magában, az életbeléptetést akként szabályozva, hogy a törvény hatálya a szerződés életbelépésének napjától kezdődjék. Budapest, 1929. évi február hó 14-én. Walko Lajos s. K m. kir. külügyminiszter. 41*
