Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-699. A képviselőház társadalompolitikai, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 659. számú törvényjavaslat tárgyában

248 699. szám. védelmére bármelyik érdekelt kérelme alapján forrásvédő területet lehet megállapítani. A forrás védő területet az illetékes elsőfokú bányahatóság javaslata alapján a m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterre] egyetértve állapítja meg. A megállapított forrás védő területen ásások vagy fúrások csak hatósági engedéllyel végezhetők. Az engedélyt az elsőfokú bányahatóság adja meg, mégpedig az 1885 : XXIII. t.-c. 158. és köv. §-aiban foglalt eljárás alkalmazásával. Az elsőfokú bányahatóság határozata ellen a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez lehet felebbezni, aki a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve határoz. A forrásvédő területen belül harmadik személy ásást vagy fúrást bányahatósági engedéllyel is csak azzal a feltétellel végezhet, hogy ezáltal a védő területen lévő ásvány-, vagy gyógyvízforrás se minőségében, se mennyiségében veszélyeztetve ne legyen. Ha a munkálatok az ásvány-, vagy gyógyvízforrást veszélyeztetnék, a munkálatokat az érdekelt fél kérelmére még abban az esetben is meg kell szüntetni, ha azokat a bányahatóság engedélyezte. A munkálatok folytatását tiltó határozat ellen csak birtokon kívül lehet felebbezni. A forrásvédő területnek megállapításával kapcsolatos tulajdonjogi korlátozások megszűnnek, ha az ásvány-, illetőleg gyógyvíz megszűnik vagy e jellegét elveszti. A forrásvédő területi korlátozások megszűnését a m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A forrásvédő terület megállapításával járó tulajdonjogi korlátozásoknak, valamint ezek megszűnésének telekkönyvi bejegyzésére a 24. §. rendelkezéseit kell alkalmazni. 32. §. Külföldi ásvány- és gyógyvizekre a 28, §. első bekezdésének és a 29. §-nak rendelkezését szintén alkalmazni kell. 33. §. Mesterséges ásványvíz készítése és behozatala, forgalomba hozatala és árusítása — az 58. §-ban megjelölt esettől eltekintve — tilos. Az ásványvizet nem lehet mesterséges ásványvíznek minősíteni azon az alapon, hogy szénsavval telítették vagy szénsavtartalmát mesterségesen fokozták vagy összetételét más megengedhető módon változtatták. Az ásványvíznek szénsavval telítéséhez vagy más változtatásához, úgyszintén az így változtatott ásványvíznek behozatalához és forgalomba bocsátásához a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélye szükséges. Az ásványvíznek csak olyan változtatását lehet megengedni, amely az ásványvíz eredeti jellegét nem érinti. III. Fejezet. Ingatlanok kisajátítása gyógyhelyek és üdülőhelyek fejlesztése, ásvány- és gyógyvízüzemek folytatása, valamint új gyógyfürdők, ásvány- és gyógyvízüzemek létesítése céljából. 34. §. Gyógyhely és üdülőhely fejlesztéséhez, valamint ásvány- vagy gyógyvízüzem folytatásához szükséges ingatlanok közegészségügyi érdekből kisajátíthatok. 35. §. Uj gyógyfürdő létesítéséhez vagy új ásvány-, illetőleg gyógyvízforrás üzembehely ezéséhez kisajátítható az az ingatlan, amelyen még fel nem tárt, vagy feltárt, de ki nem használt, közegészségügyi szempontból közérdekű ásvány- vagy gyógyvízforrás van. 36. §. Ásvány- vagy gyógyvíz felkutatása vagy feltárása végett szükséges ingatlant ideiglenesen lehet kisajátítani. A kutatás vagy a feltárás eredménytelensége esetében az, akinek javára az ideiglenes kisajátítást elren-