Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-699. A képviselőház társadalompolitikai, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 659. számú törvényjavaslat tárgyában

246 699. szám. gyógyintézet) érdekében belső védő­övet lehet megállapítani. A belső védőöv határain belül nem létesíthető oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely a gyógy­hely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelmé­nyeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyó­gyulási feltételeit vagy nyugalmát za­varja vagy biztonságukat veszélyez­teti. A belső védőöv megállapítását a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület) vagy a gyógyhelyen működő gyógy­fürdő (éghajlati gyógyintézet) tulaj­donosa (bérlője) kérheti, úgyszintén eziránt a törvényhatóság első tisztvise­lője is előterjesztést tehet. A belső védőöv engedélyezése és mérete tárgyá­ban a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. földmívelésügyi és a m, kir. kereskedelemügyi miniszterrel, ha pedig a belső védőöv bányaüzemet érint, am. kir. pénzügyminiszterrel is egyetértve határoz. Aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglevő üzemét változtatni vagy szünetelő üzemét foly­tatni vagy használaton kívül levő épü­letét a fenti célokra használatba venni kívánj a* erre irányú »ó szándékát köte­les az elsőfokú iparhatóságnak, illető­leg amennyiben gazdasági üzemről van szó, az elsőfokú közigazgatási hatóság-, nak bejelenteni. A gyógyhelyi bizott­ság (fürdőegyesület választmánya) és a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (bérlője) az üzem létesítése ellen az e § második bekezdésében említett indokokból kifogást tehet. A kifogásolt ipari vagy kereskedelmi üzemet csak abban az esetben szabad létesíteni, ha az iparhatóság az 1884: XVII. t.-c.-ben foglalt ipartörvény 26—34, §-ainak megfelelő alkalmazá­sával megállapította, hogy a létesíteni szándékolt üzem az említett szempon­tokból nem Idfogásolható. Végső fokon a m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter, gazdasági üzem vagy gazdasági üzemhez tartozó létesítmények kér­désében a' m. kir. földmívelésügyi mi­niszter a m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszterrel egyetértve határoz. Háziállatok tartásáról a szabályren­delet (51. §.) intézkedik. Ha a belső védőövön belül szabály­szerűen keletkezett, illetőleg engedé­lyezett gazdasági, ipari vagy kereske­delmi üzem működésével a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógy­intézet) egészségügyi követelményeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti és a káros befolyás máskép nem hárítható el, az üzem az érdekeltek teljes kárpótlása mel'ett kisajátítható. (34. §.) 20. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógy­helyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében külső védő­övet lehet megállapítani. A külső" védőöv határain belül a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (ég­hajlati gyógyintézet) érdekeinek meg­felelően egyes gazdasági művelési mó­dok megtartását vagy megváltoztatá­sát is el lehet rendelni. A külső védőöv megállapításának kérésére és az erre vonatkozó határo­zatra a 19. §. harmadik bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. Külső védőöv megállapításának csak akkor van helye, ha az a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógy­intézet) egészségügyi követelményei szempontjából elkerülhetetlenül szük­séges. Épületek, díszkertek, bekerített va­daskertek használatára a külső védő­övi korlátozás nem terjed ki„ 21. §. Mind a belső, mind a külső védőöv területén a silány legelőket vagy egyéb gyenge termőerejű területeket és a vízmosásokat a lehetőség szerint fokozatosan be kell erdősíteni. A be­erdősítésre az erdőtörvényt magában foglaló 1879: XXXI. t.-c. 165—177. §-ainak és az alföldi erdők telepíté­séről és a fásításokról szóló 1923 : XIX.

Next

/
Thumbnails
Contents