Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-651. A Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közoktatásügyi bizottságának "a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről" szóló törvényjavaslatról benyujtott együttes jelentésében javasolt és a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett törvényjavaslat módosított szövege

651. szám. 15 651. szám. A Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közoktatásügyi bizottságának „a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről" szóló törvényjavaslatról benyújtott együttes jelentésében javasolt és a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett törvényjavaslat módosított szövege: (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház közoktatásügyi bizottságának.) Az Országos Magyar Gyűjtemény egyetembe foglalt nemzeti nagy közgyűjtemények szervezeti és személyzeti viszonyait az 1922. évi XIX. törvénycikk állapítja meg- A többi múzeumok, könyvtárak és levéltárak ügyének, valamint az ezzel összefüggő egyéb kérdéseknek szerves szabályozása céljából rendeltetik : ' 1. Fejezet. Gyűjteményeknek közgyűjteménnyé nyilvánítása, állami felügyelete és támogatása. 1. §. E törvény értelmében közgyűjtemény az a muzeális és könyvtári gyűjtemény, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter közgyűjteménnyé nyilvánít. 2. §. A m. kir. vallás- és közöktatásügyi miniszter az 1922 : XIX. t.-c-k el létesített Országos Magyar Gyűjtemény egy etem Tanácsának (a Tanácsnak) javaslata alapján közgyüjteménynyé (1. §.) nyilváníthat az állam, törvényhatóság vagy község (város), valamint bármely más személy tulajdonában levő nyilvános jellegű muzeális és könyvtári gyűjteményt, ha a gyűjtemény tudományos, művészeti, történeti vagy közművelődési szempontból jelentős anyagot tartalmaz. Oly gyűjteményt, amely nem az állam, törvényhatóság, község (város) tulajdona és e törvény életbelépése előtt nem tartozott állami felügyelet alá, csak tulajdonosának beleegyezésével lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani. Nem lehet közgyűjteménnyé nyilvánítani közhatóságok őrizetében levő levéltári anyagot, a volt hiteles helyek iratanyagát (29. és 31. §.), egyetemi intézeteknek kizáróan az oktatás célját szolgáló szakgyüjtöményeit, valamint kizárólag a népművelés célját szolgáló szemléltető gyűjteményeket és népkönyvtárakat. A * közgyűjteménnyé nyilvánított gyűjtemények jegyzékét a vallásés közoktatásügyi miniszter a hivatalos lapban közzéteszi. 3. §. A múzeum vagy közkönyvtár megjelölést csak olyan gyűjtemény elnevezésében szabad használni, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter közgyűjteménnyé nyilvánított vagy amelyre e megjelölés használását a Tanács javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedi. Az engedély megadását a hivatalos lapban közzé kell tenni.