Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-696. Törvényjavaslat a hivatalos statisztikai szolgálatról

214 696. szám. tot akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnése után felhasznál vagy magánosoknak vagy oly hatóságoknak, amelyek azok átvételére jogosítva nincsenek," elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ez a szabály nem érinti sem a fegyelmi felelősséget, sem az okozott kár megtéri" tésére vonatkozó kötelezettséget. Pénzbüntetés alkalmazása tekintetében a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. 19. §. A 17. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a miniszterelnök jár el. A rendőri büntetőeljárásban a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a szakképviselő jogait gyakorolja. Az eljáró közigazgatási hatóság a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalt az eljárás megindításáról értesíti, a tárgyalásokra meghívja és a határozatokat vele közli. A 18. §-ban meghatározott kihágás miatt az elj aras a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 20. §. Az adatszolgáltató feleket, — nem érintvén az 1921 : LII. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezést — a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban semmiféle illetékkel terhelni nem szabad. Ha a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal vagy Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala jogi személy kérelmére ennek sajátos céljait és anyagi érdekeit szolgáló statisztikai adatgyűjtést végez, a nevezett hivataloknak jogukban áll e munkálatok költségeit egészben vagy részben a kérelmező jogi személy terhére felszámítani. A költségek kirovásához és beszedéséhez felhatalmazást kell kérni az országgyűléstől a munkatervben történt bejelentés útján vagy sürgős szükség esetében a minisztertanácstól. 31. §. Egyéni természetű statisztikai bevallásokat, valamint az adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával az adatgyűjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet tudomására jutott egyéb adatokat az adók kivetésénél nem szabad alapul venni. Az adatgyűjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet a statisztikai adatokat — a címtárak körébe tartozó közleményeknek és azoknak az adatoknak a kivételével, amelyek törvény alapján vagy egyébként is nyilvánosságra kerülnek — nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban teheti közzé, kivéve, ha az egyénenkinti közléshez az adatszolgáltatók hozzájárulnak. 22. §. A miniszterelnök a közérdekű adatgyűjtések főbb eredményeit tartalmazó Statisztikai Evkönyvet — a minisztériumok működését és az ország közállapotait ismertető jelentés kíséretében — évenkint az országgyűlés elé terjeszti. 23. §. Ennek a törvénynek rendelkezései nem vonatkoznak a kizárólag belső igazgatási célú vagy szorosan helyi jelentőségű adatgyűjtésekre. Amennyiben kétség merül fel a tekintetben, hogy valamely adatgyűjtés kizárólag belső igazgatási célú, illetve szorosan helyi jelentőségű-e, végső fokon az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után a minisztertanács dönt. 24. §. Ennek a törvénynek életbelépésével a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897 : XXXV. törvénycikk egész terjedelmében, továbbá az 1927: XXI. t.-c. 195. §-a és az 1928 : XL. t.-c. 164. §-a hatályát veszti. Az Országos Statisztikai Tanácsnak a 8. §-ban említett feladatköre az 1921 : LII. törvénycikkben szabályozott adatgyűjtésre is kiterjed.