Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-664. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924:IX. t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről" szóló 640. számú törvényjavaslat tárgyában

172 664. szám. 5. §. A Bt. 8. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, amely nek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenkint fehér bornál 1*4 gram mot, siller és vörös bornál 1*6 gram mot, aszúbornál pedig 20 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalombahozni tilos. Ily borok csupán ipari feldolgozásra, párlatkészítésre, borecetgyártásra stb. használhatók fel ;" 6. §.' A Bt. 9. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: " „A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a fokozottabb védelemre szoruló kiváló hazai borfajtákat, amelyek származását a hatósági ellenőrzés (VI. fejezet) során származási bizonyítvánnyal kell igazolni." 7. §. A Bt. 9. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „Más borvidékről, illetve termőhelyről származó borral vagy musttal történt házasítás esetén a házasított bor vagy must azon borvidékre, illetve termőhelyre való utalással is forgalomba hozható, ahonnan a házasított bornak legalább 65%-a származik és ha ezen borvidék, illetve termőhely borainak jellegét megtartotta." 8. §. A Bt. 14. §-a harmadik bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : „Borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe (pince, présház, erjesztő stb.) cukrot vagy ipari szeszt bevinni vagy ott raktáron tartani tilos/' 9. §. A Bt. 16. §-ánakelső bekezdés: helyébe a következő rendelkezés lép : .. „Mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kismértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, korcsmárosok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy kimérő helyiségükben lévő italokat tartályukon (hordón, általában olyan edényen, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe kimérik) minőségüket vagy fajtájukat feltüntető megjelöléssel ellátni." 10. §. A Bt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : % „Borkereskedők kötelesek a boraik raktározására és kezelésére szolgáló pincében vagy raktárhelyiségben, italmérési engedélyek tulajdonosai (vendéglősök, korcsmárosok, kimérők stb.) pedig a kimérő helyiségben (söntés) szembetűnő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve tartani a jelen törvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg/' 11. §. A Bt. 19. §-a hatályát veszti. 12. §. A Bt. 20. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „A tokaj hegyalj ai borvidéken termett aszú és édes szomorodni borok természetes édessége fenntartásának biztosítására, azok szesztartalma legfeljebb 4 térfogat % mennyiségű, legalább 92 térfogat %-os hibátlan borpárlat hozzáadásával emelhető, úgy azonban, hogy ekként a bor szesztartalma 18 térfogat %-ot meg ne haladjon." 13. §. A Bt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „Tokaj hegyalj ai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermő helyre utaló elnevezéssel csakis olyan bort (vagy mustot) szabad forgalomba hozni amely a tokaj hegyalj ai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett, Ehhez képest „tokaj hegyalj ai", „tokaji", „hegyaljai" elnevezéssel nem szabad forgalomba hoznia 1. a tokaj hegyalj ai borvidéken síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó bort vagy mustot (cankót) ; 2. a tokaj hegyalj ai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort