Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról
yo 659. szám. 3. Lágymányosi csoport (Aesculap, Erzsébet királyné sósfürdő, 8, napi 600.000 m 3 vízbőségű forrással, gyógyfürdőül is szolgál) forrásai ; 4. Budaörsi csoport (Herkules, Hungária, Kossuth Lajos, Mária, Pálma) forrásai ; 5. Óbudai csoport (Máriaforrás). További különlegessége Budapestnek, hogy itt van Magyarország két szubalpin helyének egyike : a Svábhegy. Fel kell végül említeni, hogy Budapest hegyi üdülőhelyek egész sorozatával (Zugliget, Hűvösvölgy, Farkas völgy stb.) rendelkezik, Dunapartjai pedig folyóparti üdülésre szolgálnak. Ezek a természeti kincsek predesztinálják a székesfővárost arra, hogy a világ első fürdővárosa legyen. Epp ezért a törvényjavaslat különleges elbánásban részesíti. Nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat 10—25. §-ai, amelyek a gyógyhelyekre vonatkoznak, a maguk egészében nem alkalmazhatók Budapestre. Budapest székesfőváros ugyanis szemben a magyarországi községek nagy részével, nem csak hogy nem viseltetik ellenszenvvel a gyógyfürdők iránt, hanem maga a legnagyobb gyógyfürdő tulajdonos, fürdőépítkezései Európaszerte ismertek, gyógyfürdőinek közművekkel való ellátása semmi kívánni valót nem hagy maga után, úgy, hogy a gyógyhelyekre vonatkozó rendelkezéseknek csaknem kizárólag azok a §-ai jelentősek Budapestre, amelyek a külső és a belső védőövek kérdését szabályozzák. A székesfővárost gyógyhellyé nyilvánítani a maga egészében nem volna célszerű. A főváros nagy kiterjedésű területének egyes részei oly fontos ipartelepekkel vannak teleépítve, hogy azok megszüntetése vagy üzemi korlátozása a gyógy és ásványvizektől való távolságuk miatt nem csak felesleges, hanem a lakosság munkanélküliségét is növelné, amelyért igen erős idegenforgalom sem nyújthatna kárpótlást. Ásvány- és gyógyvizeinek gazdagsága és a már működő gyógyfürdői alapján Budapest következő részeit lehet gyógyhellyé minősíteni : I. a Szent Gellért-hegyet az alatta elterülő Szt. Gellért-, Rudas-, Rácfürdővel és a Hungária-forrással ; II. a József-hegyet és környékét a Szt. Lukács- és Császár-, valamint a Szt. Margitsziget területén fekvő Szt. Margit-fürdővel vagy esetleg csak magát a Szt. Margitszigetet ; III. a Városligetet a Széchenyi-fürdővel ; IV. a Római-fürdőt a Csillagheggyel ; végül V. a Svábhegyet, mint szubalpin klímájú gyógyhelyet. Az Erzsébet-sósfürdő vidékének gyógyhellyé nyilvánításától a környék felparcellázása és beépítése miatt lekéstünk. Üdülőhellyé nyilvánításra a budai hegyvidék kies pontjai és a Dunának az újpesti vasúti híd feletti részei alkalmasak. Az egész székesfővárost a törvényjavaslatban fürdővárosnak elnevezni felesleges, mert a törvényjavaslat csak oly elnevezéseket honosít meg, amelyekhez jogi tartalom fűződik. Maga a „Budapest fürdőváros" megjelölés azonban jogi tartalom nélkül is jelentős és értékes eszköze a propagandának. XXIV. A prevenció körébe tartozik és az egészségügynek. a megelőzésre fektetett újjászervezése okán is kívánatos a turistaság és a cserkészet támogatása ; az előbbi a városokban élő és zárt levegőben dolgozó városi lakosságnak preventív egészségügyi védelmét mozdítja elő, az utóbbi pedig az ifjúság szellemi és erkölcsi fejlődését segíti a természetbe való kirándulásokkal.
