Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-630. Törvényjavaslat a Washingtonbabn 1927. november hó 25-én kelt Nemzetközi rádiótáviró-egyezmény becikkelyezéséről

82 630. szám. Bár az egyezmény szolgálati szabályzatait az egyezmény 4. cikke értelmében az egyezményhez csatolták és így azok az egyezmények részeivé váltak, mégis mint­hogy a szabályzatokban foglalt rendelkezések csak az Egyezményben foglalt alap­vető és elvi határozmány oknak végrehajtási utasításául szolgálnak, azok tulaj don­képen nem tartoznak a törvényhozás elé. Igazságügyminiszter úrral egyetértve tehát az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Egyezményhez tartozó szabályzatok törvénybeiktatását mellőzöm, az országgyűlésnek azonban azokat bemutatom és közzétételük iránt annak idején intézkedni fogok. Az 1914. évi XVI. t.-c.-be iktatott, londoni nemzetközi rádiótávíróegyezmény­nyel szemben az új washingtoni egyezmény fontosabb tartalmi változásai a követ­kezők : Pontosan meghatározták, hogy a különböző elnevezésű állomások és a külön­böző szolgálatok alatt mit kell érteni. Az állandó rádióállomásokra (station fixe) vonatkozólag az államoknak to­vábbra is megmarad az a joguk, hogy kettejük között új rádióösszekötteteseket létesítsenek. Nyilvános nemzetközi szolgálat ellátásánál azonban a nemzetközi rádiótávíróegyezmény és a hozzácsatolt szabályzatok határozmányaihoz kell alkalmazkodniuk. Az a kötelezettség, hogy a hajókkal a használt rádiórendszerre való tekintet nélkül mindegyik állomás köteles táviratokat váltani, szintén válto­zatlanul fennmarad, ezt a kötelezettséget azonban most már a mozgó szolgálatban résztvevő összes állomásokra, vagyis úgy a hajókkal, mint a légi járművekkel való érintkezésre kiterjesztették. Az egyezmény 5. cikke kötelezi a kormányokat arra, hogy a szükséges intéz­kedéseket megtegyék vagy törvényhozásuknak javaslatba hozzák a végből, hogy magánjellegű közleményeknek, rádiókészülékek segélyével engedély nélkül történő továbbítása vagy vétele, oly közlemények tartalmának vagy közlemények egy­szerű létezésének terjesztése, melyeket rádiókészülékek segélyével lehetett fel­fogni, rádiókészülékek segítségével vett közlemények engedély nélkül való közzé­tétele vagy felhasználása és hamis vagy csalárd vész jeleknek vagy segélykéré­seknek továbbítása vagy körözése meggátoltassék. Az engedély nélkül felfogott közlemények közzétételének vagy felhasználásának tilalma különösen fontos a rádió útján történő sajtószolgálatnál. A magyar rádiórendelet erre vonatkozólag már ezidőszerint is tartalmaz megfelelő büntetőjogi rendelkezéseket. Abból a célból, hogy a határozat végrehajtása megkönnyíttessék, a 6. cikk arra is köte­lezi a szerződő kormányokat, hogy az egyezmény határozmányainak megszegése esetén a vizsgálatban és a megszegő személyek ellen való eljárásban egymásnak segítségére legyenek. A nemzetközi forgalomban használható hullámok két osztályba soroztattak : A) csillapítatlan és B) csillapított hullámok. Az A) alattiak között van ismét : A 1.) típus : csillapítatlan, nem modulált hullámok (billentyűzött hullámok a manuális és gép-távírónál), A 2.) típus : csillapítatlan, homogén, beszédfrekvenciás árammal modulált hullámok (távírónál) és A3.) típus : csillapítatlan, az átvitt beszéd vagy zene által modulált hullámok (távbeszélőnél). Az eddigi hullámhossz megjelölés helyett az állomásoknál jövőben a frek­vencia (másodpercenként vett váltakozási szám) megjelölést kell használni, ily alakban : kc/s (kilocycle par seconde). A frekvenciának megfelelő, megközelítő hullámhossz méterekben úgy számítható ki, hogy a villamosság terjedési sebes­ségét : 300.000 km-t a kc/s-ban kifejezett frekvenciával elosztjuk. Ami a frekvenciák (hullámhosszak) alkalmazását illeti, belföldi szolgálatra, ha ez más országok szolgálatait nem zavarja, bármilyen frekvenciát (hullám­hosszat) lehet használni. Az olyan rádiószolgálatok részére, melyeknek hatása

Next

/
Thumbnails
Contents