Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése

647. szám. 159 ieljebb további egy órával meghosszabbítható egy órára. Ez az időtartam a vita bezárását megelőző három ülésen meg nem hosszabbítható félórára csökken. Egészen új a régi szaksz (2) bekezdése helyébe felvett új 152. §., mely a Ház részletes vitájának rendszerét teljesen megváltoztatja — az egyes §-oknál csak két felszólalást és pedig a bizottsági és kisebbségi előadóét r— engedi meg. Ez a rendelkezés az egész rendszerből folyó abban a tényben leli magyarázatát, hogy törvényjavaslatok általános vitája után egy igen tágkörű részletes bizottsági tárgyalás van, amelyen minden képviselő résztvehet s amely éppen ezért feleslegessé teszi a teljes ülés részletes vitájának a régi keretekben való fenntartását. A Házban tehát csak két — az ellentétes felfogások lényegét és okait ismertető — felszólalás lesz, amelyek után már csak a döntés kövétkezhetik. A bizottság véleménye szerint ez a tárgyalási mód nemcsak a vita színvonalát, hanem döntésre alkalmas voltát is igen emelni fogja. A beszédidő korlátozását a tárgyak tekintetében pontosan körülírja s egyben kiterjeszti a régi szakasz negyedik bekezdéséből alakított harmadik új 154. §., kimondván, hogy a 15 perces időtartam a napirend előtti, a napirend érdemét nem érintő összes egyéb felszólalásokra valamint az esetben is alkalmazandó, ha a tárgynak csak általános vitája van. Ezt megelőzően új 153. §-ba vétetett fel a régi szakasz (4)—(5)—(6) és {7) bekezdése, amely a költségvetés, indemnitás és appropriációról szól s amelyeknél új rendelkezések a következők. Az appropriációs ülések tartama is legalább 8 óra s üléseinek száma a Házban az indemnitáséval együtt 3^3. (2^2 az általános, 1—1 a részletes vitára.) A költségvetés 10 ülésnapnál tovább nem tarthat, a felszólalások időtartama az általános vitánál 1—1 óra, -az egyes tárcák általános vitájánál 30—30 perc, részletes vitájánál pedig 15—15 perc, amelyek egyike sem hosszabbítható meg. Ezeket a kétségtelenül erős megszorításokat a bizottság az elmúlt évek tapasztalatai folytán kénytelen javasolni, amelyek tanúsága szerint egyes* — különösen költségvetési -— viták szerfölött elhúzódtak, aminek folytán úgy a törvényhozás, mint a kormány működése valósággal' megbénult. Főként az elmúlt évek költségvetési vitáira áll ez, amelyekhez hasonló terjedelmű viták a világon sehol sincsenek. Az új 155. §. lényegében megfelel az eredeti 212. §. (s) bekezdésének. A szavazásra vonatkozó első új (eredeti 213. §.) lényegében változatlan maradt, a 214. §. helyébe lépő új 157. §-ban új rendelkezés csak annyi, hogy a vonatkozó döntés vita nélkül történik. Lényeges változtatásokat javasol a bizottság a 215. §. helyébe lépő 158. §. (1) bekezdésére nézve. Ebben kimondani javasolja, hogy a kérdés feltevéséhez való felszólalás időtartama 5 percnél hosszabb nem lehet és ilyen felszólalás a napirendi javaslat és a beszédidő meghosszabbítása tekintetében feltett kérdéshez nem is lehetséges. Az új (4) bekezdés kimondja, hogy a névszerinti szavazás csak törvényjavaslatoknak általánosságban való elfogadásának kérdésében lehetséges. Mindkét intézkedéscsoport célja nyilvánvaló : felesleges időveszteségek lehető elkerülése. A fejezet hátralévő többi szakaszai (159—166. §-ok) érdemben változatlanok. Egyetlen új rendelkezés az utolsó (a régi 223. §.) helyébe lépő új 166. §-ban van, mely kötelességévé teszi a Ház elnökének, hogy a 30 napig válaszolatlan maradt interpellációk jegyzékét az illetékes miniszterekhez tegye át, mely rendelkezés indoka nyilvánvaló : figyelmeztetés. A Ház üléséről szóló második • címmel szoros kapcsolatban van az a rész, mely eddig negyedik címként szerepelt és a mely a nyilvánosságról szólott. A bizottság az erre vonatkozó 263—275. §-okat részben összevonva, részben átszövegezve, de lényegbeli változtatások nélkül, mint 167—180. §-okat közvetlenül a Ház üléséről szóló második cím után vette fel, mint harmadik új címet. Itt mind-