Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése
154 647. szám. A bizottság előtt nem volt vitás, hogy a képviselőház eddigi tanácskozási rendjében igen nagy hibák vannak. Az első fohibát a bizottság abban látta, hogy a Ház általános vitái az egyes felszólalások időtartamának korlátlansága miatt rendkívül elhúzódnak. A második nem kisebb hibát abban találta, hogy a Ház részletes vitái — éppen azért, mert minden ötletszerűen felmerült gondolatot belelehetett vetni a vitába és a Háznak arról azonnal, vagy legalább is igen rövid időn belül kellett határoznia — rendszertelenek, nehezen áttekinthetők, a döntések pedig nem egy esetben a tárgyalás alatt lévő ügy alapelveivel ellentétesek voltak. A bizottság ennek a két fogyatékosságnak megszüntetését véli legsürgősebbnek. E mellett a bizottság — bár nem oly egyöntetűséggel, mint az előbbi két kérdésben —• úgy vélte, hogy a törvényjavaslatok tekintetében a Ház részletes tárgyalásainak súlypontját át kellene helyezni a bizottságokba akként, hogy a Ház részletes tárgyalása során már nem történnék egyéb, mint a bizottságban kialakult többségi és kisebbségi álláspontok ismertetése és a szavazás. Ennek keresztülvitele a bizottság javaslata szerint akként történnék, hogy a törvényjavaslatok először — bizottsági előkészülés nélkül — a Ház ülésében általános megvitatás alá kerülnének és csak a Ház általános vitája után venné a bizottság a javaslatot részletes tárgyalás alá, amelynek során tehát már figyelembe vehetné az általános vita folyamán felvetett és esetleg határozati javaslatokkal is kifejezésre jutott irányelveket. Ennek a bizottsági tárgyalásnak, amely a Ház eddigi részletes vitájának pótlására volna hivatva, az eddigi rendszertől lényegesen eltérő módon kell lefolynia. Bár a bizottság e mellett a rendszer mellett is szükségesnek véli, hogy a beszédidő korlátozásának çs a vita bezárásának intézménye a bizottságokban is alkalmaztassák, az eddigi rendszertől eltérően igen tágkörü felszólalási jogot biztosít a nem bizottsági tagoknak, hogy ezzel a Ház részletes tárgyalásainak megrövidülését pótolva, magában a bizottságban tegye lehetővé a törvényjavaslatok részletes megvitatását. Miután pedig a közvélemény tájékoztatása és irányítása, tehát a parlamenti rendszer egyik alapelvének tekintett nyilvánosság biztosítása szempontjából nemcsak arra van szükség, hogy a Ház ülésének fenntartott döntés s az ezt megelőző rövid előadói ismertetések, hanem a különböző felfogások kialakulását eredményező viták is a nyilvánosság előtt történjenek, — a javaslatban kidolgozott rendszer szerint a törvényjavaslatok bizottsági tárgyalásain a hírlapok tudósítói is jelen lehetnek. A most vázolt rendszernek mentől megfelelőbb kiépítése érdekében a bizottság tervezetében több újítást javasol. így megengedi, hogy a bizottságban egyes §-oknál ugyanazok a képviselők kétszer felszólalhassanak ; lehetővé teszi azt is, hogy azok a képviselők, akik nem tagjai a bizottságnak, indítványokat, ellenindítványokat és módosításokat írásban benyújthassanak, a bizottságban felszólalhassanak, ha pedig felszólalásuk előtt a vitát bezárnák, indítványukról a bizottság szavazni, elvetésük esetében pedig azokat a Ház elé terjeszteni köteles legyen. Miután a bizottság a nem bizottsági tagok indítványozási jogát igen széles körben javasolja, szükségesnek mutatkozik a bizottsági tárgyalások megvédése az obstrukciótól. Ezért a javaslat feljogosítja az elnököt arra, hogy az indítványokat, ellenindítványokat vagy módosításokat, ha azokat nyilvánvalóan a tárgyalás elnyujtása vagy megakasztása céljából nyújtották be, ne egyenkint, hanem együttesen (en bloc) bocsássa szavazás alá. Erre az esetre a bizottság biztosítandónak vélte a Ház elnökének, illetve a Háznak érdemleges felülbírálati jogát. A bizottság a költségvetés, az appröpriáció és indemnitás bizottsági tárgyalására, azok természetének megfelelően, külön rendelkezéseket ajánl, ez utóbbi két törvényjavaslatra vonatkozólag csak abban a tekintetben, hogy a I