Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.
Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése
152 647. szám. adott esetben valamely választókerület képviselőküldési joga felfüggesztessék-e r vagy sem ? Az egyes bíráló bizottságoknak tehát semmiféle önálló hatáskörük nincs és megalakításuk esetében semmi egyebek nem lennének, mint all tagú Külön bíráló bizottság kisorsolásának alapjául szolgáló névjegyzékek. Épen ezért a vonatkozó részt a jury-rendszer szerint a logikus sorrendnek megfelelően némileg átalakított szövegezésben kellett megszerkeszteni. A 32. §. (eredeti 109. §.) szövegezésénél a bizottságot az a szempont vezette, hogy az 1925 : XXVI. t.-c. 136. §-a továbbra is megadja a módot, illetőleg fenntartja a lehetőséget, hogy bizonyos esetben vizsgálatot lehet elrendelni valamely választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztése iránt. Minthogy azonban az eljárás jogalapját az 1925 : XXVI. t.-c. az 1899 : XV. t.-c.-vel szemben kiterjeszti, ennek megfelelően meg kellett változtatni a §. szövegét is. Amíg ugyanis az eljárás eddig akkor indulhatott meg, ha a vonatkozó ítéletből az derült ki, hogy „nagymérvű vesztegetés, vagy etetés-itatás gyakoroltatott", most a jogalap az, ha ,,a választási jog szabad gyakorlását akadályozó, vagy jogosulatlanul befolyásoló cselekmények igen nagy mértékben fordultak elő". További természetszerű szövegezési változás az, hogy a kiindulási alapot nem a bíráló bizottság jelentése, hanem a közigazgatási bíróság ítélete alkotja. A 34. §. {eredeti 111. §.) szövege annyiban változott, hogy az 1899 : XV. t.-c. helyébe az 1925 : XXVI. t.-c. megfelelő rendelkezéseit kellett felvenni. A házszabályok 81—94. §-ára való hivatkozás kimarad, mert hiszen a törvény szerint a kiküldött vizsgáló bizottságot ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek a közigazgatási bíróságot, vagy a vizsgálatra kiküldött bírót. Az eljárás tekintetében tehát csak a közigazgatási bíróság szabályai lehetnek irányadók és nem az eredeti szövegben említett 81—94. §-ok, melyek az eddigi házszabályokban a bíráló bizottságok eljárását szabályozták vizsgálat elrendelése esetében. A 35. §. azonos az eredeti 112. §-al, mégis azzal az eltéréssel, hogy az elmaradt 80. §-ra való utalás helyett az eskü szövegét egész terjedelmében tartalmazza. Az utolsó bekezdésben a 30 korona helyett 30 pengő napidíj szerepel. A 36. §. azonos az eredeti 113. §. 1. bekezdésével; a 113. §-nak (2)—(5) bekezdései az új 39.. §-ba kerültek. A 37. §. teljes új intézkedést tartalmaz abban a tekintetben, hogy nem négy bíráló bizottságot választ a Ház hét-hét taggal, hanem a fentemlített jury-rendszernek inkább megfelelően 28 bíráló bizottsági tagot. Ezek közül kell majd azután az összeférhetlenségi juryhez hasonlóan kisorsolni a 39. §-ban említett bíráló bizottság 11 tagját. A 38. §. átszövegezése az előbbi szakasz rendelkezésével van összefüggésben. A 39. §., mint már említettük, az eredeti 113. §. (2—-ő) bekezdéseit tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy nem az egyes bíráló bizottságok tagjaiból, hanem ,,a bíráló bizottsági tagok" közül kell kisorsolni a 11 tagú bíráló bizottságot, amely most már nem „külön" bíráló bizottság, minthogy ezenkívül más bíráló bizottság nincs. Változás még az is, hogy kifejezett utalás van a 36. §-ra, ami a 37. és 38. §-ok közbeiktatása miatt szükséges. A 40. §. az eredeti 35. §. helyébe lép, amely utóbbi §. szerint az egyesbíráló bizottságok tagjainak kellett bíráló bizottságonként esküt tenni. Ez, minthogy bíráló bizottságokat a fentiek szerint nem fog választani a Ház, természetesein elesik s csak a kisorsolt 11 tagnak kell majd esküt tennie. A harmadik bekezdésből a bíráló bizottságok elnökeire vonatkozó rész, mint felesleges, kimarad. A 43. §. fontos újítást tartalmaz az eredeti 115. §-al szemben, amennyiben az 1925 : XXVI. t.-c. 138. §-ának megfelelően különleges intézkedéseket tartalmaz.
