Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-647. A képviselőház házszabályainak módosítására kiküldött bizottság jelentése

150 647. szám. arra, hogy ezentúl a panaszokat a közigazgatási bírósághoz kell benyújtani. Az 5. §-ba a törvény 129. §-ának második bekezdése folytán fel kellett venni, hogy a képviselő, megbízólevelét az erre írásban meghatalmazott által is benyújthatja. A házszabályok több szakaszát meg kellett változtatni s némelyeket egészen el kellett hagyni a törvény nyolcadik fejezetében foglalt rendelkezések folytán, amelyek a képviselőválasztások felett a bíráskodást a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalták. így a már említett 4. §-on kívül meg kellett változtatni a 6. és 10. §-t, a 12. §-ba pedig új (a) bekezdést kellett felvenni, mert gondoskodni kellett arról, hogy a kifogásolt megbízólevelek a közigazgatási bírósághoz kerüljenek. A 12. §-t egyébként a törvény második és kilencedik fejezetében a képviselők választhatóságát, valamint a megbízólevelek bemutatását és igazolását szabályozó rendelkezések következtében is át kellett szövegezni, épúgy, mint a 15. §-t. A 12. §-ba fel kellett venni a törvény 100. §-ának (2) bekezdéséhez képest az izgatás miatt emelt panaszt, a 15. §-ban pedig szabályozni kellett a végleges igazolás után, valamint a nem képviselők által tett kifogásokon alapuló eljárás szabályozását. Erre a törvény 10., 11., 132. és 139. §-a miatt volt szükség. Az említett §-ok szerint ugyanis a választás ellen nemcsak a képviselő végleges igazolása előtt, hanem annak megtörténte után is lehet kifogást emelni a törvényben felsorolt kizáró okok valamelyike miatt és. pedig az igazolás előtt azon az alapon, hogy az illető képviselő a választás időpontjában nem volt választható, az igazolás után pedig azon az alapon, hogy a bejelentés időpontjában nem volna képviselővé választható. További újabb rendelkezése a törvénynek, hogy a kizáró okok alapján nemcsak képviselők emelhetnek kifogást, hanem a törvény 132., illetőleg 139. §-a alapján kell eljárni abban az esetben is, ha „máshonnan", illetőleg „bármely módon" jut valamely kizáró ok a képviselőház tudomására. Az eljárásra von/itkozólag is tartalmaz új intézkedéseket a törvény, olyan értelemben, hogy a végleges igazolás előtt emelt kifogások esetében az ügyet a közigazgatási bírósághoz kell átteni, a végleges igazolás után tett kifogások esetében pedig „az összeférhetlenségi esetre megállapított szabályok szerint kell eljárni". Nyilt kérdésnek hagyja azonban a törvény azt

? hogy az utóbbi esetben az állandó összeférhetlenségi, vagy az összeférhetlenségi ítélőbizottságnak kell-e dönteni az ügyben ? Egy időközben felmerült eset (Peyer-ügy) alkalmából az volt az eljárás, hogy az állandó bizottság előkészítette és elöntés végett a juryhez utalta az ügyet. Végül új intézkedést tartalmaz a szakasz abban a tekintetben, hogy a kifogások emelésének módját ugyanúgy szabályozza, mint ahogyan a házszabály az összeférhetlenségi bejelentésekre vonatkozólag intézkedik. Ez egyrészről azért szükséges, mert a törvénynek ezek a kifejezései „máshonnan" és „bármely módon"^ teljesen korlát nélkül alkalmazva, zaklatásra vezethetnének (pl. névtelen levélj stb.) másrészről azért, mert az eljárás során esetleg költségek merülhetnek fel s akkor tudni kell, hogy kit kell ezekben elmarasztalni. Arra a rendelkezésre, hogy előzetes bejelentés nélkül kell áttenni a kifogást a közigazgatási bírósághoz, azért is szükség van, mert megtörténhetik, hogy a kifogásolt képviselő választását panasszal is megtámadták s ebben az esetben kívánatos, hogy az együttes elbírálás lehetővé tétele végett a kifogás mielőbb a közigazgatási bíróság elé kerüljön. A panaszoknak a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalása folytán el kellett hagyni a házszabályok 21. §-ának második bekezdését, amely csak a képviselőházhoz benyújtott panaszokra vonatkozhatott. A házszabályok második részének első címe az eredeti szöveg szerint három fejezetre oszlott, amelyek közül az első tartalmazta az állandó igazoló és a bíráló bizottságra együttesen vonatkozó általános rendelkezéseket, a második az állandó igazoló bizottsággal, a harmadik pedig a bíráló bizottságokkal fog-