Képviselőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 630-647. sz.

Irományszámok - 1927-640. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924:IŰX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

640. szám. 12 Szükség volt erre a módosításra egyrészt azért, mert a csemegborok készítésével foglalkozó nagyobb cégek az általuk készített csemegeborokat rendszerint hordótételekben hozzák forgalomba s azok palackozását már rendszerint nem ők, hanem más borkereskedő cégek végzik, a csemegeborok minőségéért azonban a kereskedők helyett mégis ők voltak eddig felelősek, holott a csemegeboroknak tőlük történt elszállítása után, azoknak további kezelését, palackozását és forgalombahozatalát ellenőrizni már nem állott módjukban, másrészt, mert a készítő cég nevének és telephelyének feltüntetési kötelezettsége miatt, kisebb borkereskedő cégek is vállalkoztak csemegeborok készítésére csak azért, hogy ne legyenek kénytelenek az általuk forgalomba hozott csemegeborok címkéjén egy más borkereskedő céget a bor készítőjeként feltüntetni, ami azután — megfelelő gyakorlat és szakértelem hiányában — a csemegeborok minőségét hátrányosan befolyásolta. 18. §. A borok felszeszezéséhez használható borpárlatnak a Bt. 34. §-ában meghatározott töménységi fokát 70 térfogat %-ról 92 térfogat %-ra kellett emelni, mert a tapasztalás szerint a 92 térfogat % szesztartalmú borpárlatoknál gyöngébb párlatok rendszerint tartalmaznak még olyan anyagokat, amelyek különösen a finomabb borokba idegen vagy mellékízeket zamatokat és illatokat vihetnek bele. A jelen törvény 18. §-a a borszesz fogalmát, a borpárlat fogalmával azonosítja, hogy ezáltal esetleges visszaéléseknek eleje vétessék. 19. §. A Bt. IV. fejezetének a címéből a jelen törvény 20. §-ára való tekintettel a gyümölcsborokat ki kellett hagyni. 20. §. Az 1924. évi november hó 29-én Parisban kelt nemzetközi egyezmény által létesített „Nemzetközi Borászati Hivatal", melynek Magyarország is tagja, a folyó év tavaszán tartott rendes ülésében javaslatot tett arra nézve, hogy a gyümölcsök levéből erjesztett szeszes italok ne kerülhessenek gyümölcsbor, hanem csakis „erjesztett gyümölcslé" vagy más hasonló elnevezés alatt forgalomba. Bár a nemzetközi borászati hivatalnak ezen javaslata még nem vált határozattá, mégis szükségesnek mutatkozott a jelen törvénybe egy oly irányú rendelkezésnek a felvétele, hogy a nem szőlőnek, hanem más gyümölcs levének szeszes erjedéséből származó italok bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor néven forgalombahozhatók ne legyenek. Ezen erjesztett gyümölcsleveknek elnevezése és forgalombahozatala rendeleti úton lesz szabályozva. 21—22. §§. A jelen törvény 6., 8., 18. és 20. §-aiban foglalt tilalmakra való tekintettel a Bt. 43. és 44. §§-aiban foglalt büntető rendelkezéseket a fent említett §-okban foglalt rendelkezések és tilalmak megszegőire is ki kellett terjeszteni. 23. §. A Bt. 45. §-ának első bekezdése új szövegezést nyer. Az új szövegezés alapján a munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén büntetőjogi felelőssége nem csupán alkalmazottjának, hanem hozzátartozójának a törvény rendelkezéseibe ütköző cselekményeire is kiterjed, a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-c. 27. §-ának rendelkezésein túlmenőleg már abban az esetben is, ha a munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén hozzátartozójának cselekményéről tudomással bírt. Az új szöveg viszont az ellenőrzés elmulasztása miatt megállapítható felelősséget arra az esetre korlátozza, amikor a mulasztás szándékosan vagy súlyos