Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
80 592. szám. valamennyi alkotóeleme egyesülni fog leszállított számban,, azonban összetömörített súllyal és széles hatáskörrel. A hajdani kisgyűlésben rendszerint a »belső tanács «-ban pedig kivétel nélkül csak a tisztviselők vettek részt, mert a vármegyei nemesség megengedett, de meg nem követelt részvételét bátran tekinthetjük a részvétel teljes hiányának. Ez a javaslat a nem közhivatalban álló elemek feltétlen részvételét követeli meg, amikor a határozatképességhez legalább két nemtisztviselő tag jelenlétét Írja elő. Az a rendelkezés, hogy a határozatképesség már két nemtisztviselő tag jelenléte esetében is beáll, azzal a lehetőséggel számol, hogy a választott tagok elmaradása a kisgyűlés működésót megbéníthatná. A javaslat a kisgyűlésnek elnökévé a főispánt teszi meg, ami természetes következménye annak, hogy a kisgyűlés a közgyűlésnek a tömörített mása; Tisztviselő tagjaiul szintén a törvényhatóság fő tiszt vis élőit jelöli ki: az alispánt, főjegyzőt, másodfőjegyzőt, tiszti főügyészt, illetőleg a polgármestert, a helyettes polgármestert, a főjegyzőt, a városi tanácsosokat és a tiszti főügyészt, ami a kisgyűlésben a szakszerűségnek a biztosítéka. Az a rendelkezés, hogy a nem tiszt viselő tagok egy részét a főispán nevezi ki a törvényhatósági bizottsági tagok sorából, azért szükséges, mert a kisgyűlés feladatkörét fontos közérdekű ügyek alkotják s nem lehet kizárólag a választás esélyeire bízni a kisgyűlés tagjainak az összetételét. A kisgyűlésben szükség van a közügyek iránt érdeklődő, független egyénekre, akiknek részvétele hivatva van biztosítani azt, hogy ez a testület fontos feladatának meg is felelhessen. Ennek a célnak az elérése, abban az esetben, ha az összes tagsági helyek betöltését a választás esélyeire bíznók, nem volna kellően biztosítva, sőt ellenkezően előfordulhatna, hogy a kisgyűlés feladatának nem is tudna kellően megfelelni. Ez a rendelkezés az önkormányzatot nem sérti, mert a főispán a törvényhatósági bizottságnak csak a nemtisztviselő tagjai közül nevezhet ki kisgyűlósi tagot. A kinevezett tagok számának a törvényhatósági városokban a kisgyí'lés taglétszáma nagyobb hányadában való megállapítását a városok bonyolultabb gazdasági feladatköre indokolja. A javaslat szerint az előadót, mint ilyent, szavazati jog nem illeti meg. Ha azonban előadókónt a kisgyűlésnek valamelyik tiszviselőtagja működik, az őt tagként megillető szavazati joga érintetlenül marad. A javaslat szerint havonként legalább egy kisgyülést feltétlenül kell tartani. Több kisgyűlés tartását a szabályrendelet kötelezővé teheti. A közigazgatás érdeke, amely az ügyintézés lehető gyorsítását is megköveteli, kívánatossá teszi, hogy különösen ott, ahol a tagoknak összegyülekezése nem jár nagy fáradsággal és költséggel, a kisgyülések minél gyakrabban jöjjenek össze. Ugyanez a cél szolgál alapul arra az intézkedésre is, hogy rendkívüli kisgyülést az elnök bármikor összehívhat, a választott tagok í /é részének kívánságára pedig 4 napon belül összehívni köteles. A 29. §~hoz. A törvényjavaslat 29. §-a a kisgyűlés hatásköret állapítja meg. Az (í) bekezdés szerint a kisgyűlés elsőfokon eljár azokban az ügyekben, amelyekben eddig a törvényhatósági bizottság intézkedett (határozott) elsőfokon, de amelyeket ez a javaslat sem a törvényhatósági bizottságnak, sem valamely egyéni hatóságnak a hatáskörébe nem utal ; Másodfokon határoz a községek közérdekű ügyeiben, amelyekben eddig szintén a törvényhatósági bizottság járt el másodfokon. Egyetlen kivétel itt
