Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

72 592. szám. mert a törvényhatósági bizottság és az abból alakult kisgyűlés és közigazgatási bizottság túlnyomó részben közigazgatási hatáskört töltenek b& és működésük általában olyan természetű, amely a női élethivatástól távol álló feladatok megoldásában merül ki. Az eddigi 24 éves korhatárnak 30 évre való felemelése ellen a tárgyilagos bírálat kifogást nem tehet, mért kétségtelen, hogy a törvényhatósági közéletben való hasznos szerepléshez már bizonyos higgadt megfontoltság,, több élettapasztalat szükséges, mint amennyivel a 30 évnél fiatalabb korúak általánosságban rendelkezhetnek. Az országgyűlési képviselőket az (5) bekezdés szerint abban a törvényhatóságban, ahol országgyűlési képviselővé megválasztattak törvényhatósági bizottsági tagokká is meg lehet majd választani, még akkor is, ha nem laknak ott és sehol sem fizetnek adót. E kivételes elbánást — úgy hiszem — nem kell megokolnom, mert nyilvánvaló, hogy viszás dolog lenne, ha az országgyűlési képviselő nem juthatna be abba a törvényhatósági bizottságba, amelynek területén kerülete fekszik.. A hat évi helybenlakás feltétele alól a (e)' bekezdés azért menti fel a virilisek közül választandó tagokat, mert a hat évi heíybenlakás feltételének kikötése esetén . az 1. §. (4) bekezdés a) pontjának a virilistákra vonatkozóazon rendelkezése, hogy a legtöbb adótfizetők közül történt választás címén bárki több törvényhatósági bizottságnak is lehet tagja, illuzórissá válik. E §. egyébb rendelkezéseihez nem szükséges indokolást fűzni. A 9. §-hoz. Az, (1) bekezdés a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokra ugyan azokat,a kizáró okokat állapítja meg, amelyek miatt valaki országgyűlési képviselő nem lehetne. A vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokra nézve az összeférhetetlenségi esetek a (2) bekezdésben úgy vannak megállapítva, hogy azok kimerítsenek minden olyan eshetőséget, amikor a törvényhatósági bizottsági tag a megbízatásával összeütköző helyzetbe kerülhet. Ezek a rendelkezések annyira világosak, hogy indokolást nem kívánnak. A (3) bekezdés kimondja, hogy a törvényhatósági városokban a kizáró okokra ós összeférhetetlenségi esetekre nézve, a Budapest székesfővárosra vonatkozó törvényben megállapított rendelkezések irányadók. Ezt az a körülmény teszi megokolttá, hogy a nagyobb városok igazgatása bonyolultabb, gazdasági élete fejlettebb és intenzívebb, meg hogy egész berendezésük és közéletük jobban hasonlít a Székesfővároséhoz, mint a vármegyékéhez. A 10. §-ho0. A legtöbb adótlízető választók névjegyzékét három éven: ként kell összeállítani. Ezt a rendelkezést az indokolja, hogy a legtöbb adótfizetők által választott tagok megbízatása (14. §.) három évre szól. A legtöbb adótfizető választók névjegyzékébe csak azt lehet felvenni, akinek törvényhatósági választójoga van; tehát ebben a kategóriában is a választójog az alapja a törvényhatósági bizottság megalakulásában való részvétel jogának. Ezen rendelkezés oka az, hogy a szavazást (15. §.) csak személyesen lehet gyakorolni. ) A névjegyzékbe háromszor annyi legtöbb adótfizetőt kell felvenni, mint ahány rendes tag a legtöbb adót fizetők közül választás alá esik. Ez az, intézkedés azt célozza, hogy a legtöbb adótfizetőknek módjukban legyen egy nagyobb csoportból kiválogatni azokat, akiket bizalmukra méltatnak. A legtöbb adótfizető választók számának a választandó tagok háromszorosánál nagyobb tömegében való megállapítása már veszélyeztetné azoknak az irányelveknek a kellő érvényesítését, amelyeket a legtöbb adótfizető bizottsági