Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 45 (2) Ha a fegyelmi vétség tényálla­déka a bűnvádi eljárástól függetlenül is megállapítható, és olyan súlyos, hogy miatta hivatalvesztésbüntetést .kell alkalmazni, a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül be lehet fejezni. Ellenkező esetben a fegyelmi eljárást a bűnügy jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. A büntetőbíróságok a fegyelmi eljárás­sal kapcsolatos büntető ügyeket so­ronkívül kötelesek tárgyalni. (3) Ha a büntetőbíróság valamely törvényhatósági vagy községi tiszt­viselő ellen rendelt el bűnügyi vizs­gálatot, köteles erről a tisztviselő fölöttes hatóságát, vagy az illető törvényhatóság első tisztviselőjét ha­ladéktalanul értesíteni, aki a fegyelmi eljárás haladéktalan elrendelése iránt intézkedik. (4) A törvényhatósági vagy köz­ségi tisztviselő bűnügyében hozott jogerős határozatot haladéktalanul közölni kell a törvényhatóság első tisztviselőjével, aki a fegyelmi szem­pontból szükséges intézkedéseket ké­sedelem nélkül megteszi. (5) Ha a büntető bíróság jogerős megszüntető határozatot, vagy fel­mentő ítéletet hozott, ez nem állja útját annak, hogy a fegyelmi ható­ság a tisztviselőt ugyanazon cselek­mény vagy mulasztás miatt fegyelmi büntetéssel sújtsa. (Ö) A büntetőbíróság által jogerősen hivatalvesztésre ítélt tisztviselőt hi­vatali főnöke fegyelmi eljárás nélkül elmozdítja állásától. Az ilyen tiszt­viselőt nem lehet többé a közszolgá­latban alkalmazni. Ha azonban a büntető bíróság csak a viselt hivatal vagy állás elvesztésére ítélte a tiszt­viselőt, őt állásától azonnal fel kell menteni, és ellene a fegyelmi el­járást le kell folytatni. 85. §. Nyilván alaptalan fegyelmi feljelentés. (1) Ha valaki törvényhatósági vagy községi tisztviselő ellen olyan panaszt terjeszt elő, amely a tisztviselő ellen a fegyelmi eljárás folyamatba tételét eredményezte, de amely utóbb nyilván alaptalannak bizony alt, azt a fe­gyelmi hatóság megszüntető vagy felmentő határozatában — az eljárás költségeinek viselésén felül — 100 P ig terjedhető pénzbírsággal bün­tetheti. (2) Az eljárási költségeket és a pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. V. Rész. Vegyes és éfetbeléptetö rendelkezések 86. §. A főispánoknak, valamint özvegyeiknek és árváiknak illet­ményei, illetőleg ellátása. (1) A főispán közvetlenül a bel­ügyminiszternek van alárendelve. (2) A főispánt havi 850 P nyug­díjba beszámítható fizetés, és havi 300 P nyugdíjba be nem számítható terhes átalány (képviseleti átalány), továbbá az V. fizetési osztályba so­rozott állami tisztviselők részére megállapított lakáspénz illeti meg. (3) A főispán mellé szükséges segéd­személyzetet a törvényhatóság szol­gáltatja ós, ugyanaz viseli a főispáni iroda dologi kiadásait is. (4) Az a főispán, aki ideiglenesen két törvényhatóságnak állandóan össze nem kapcsolt főispáni állását tölti be, a második főispáni állás után, pótlékul, a fizetés felét, és az egész képviseleti átalányt kapja ; ez a pótlék azonban nyugdíjba nem szá­mítható be. (5) Azt a főispánt, akinek főispáni és egyéb beszámítható szolgálati ideje együttesen három évet elér, nyug­díjba beszámítható fizetésének egy évi, akinek pedig szolgálati ideje négy évet elér, két évi összegével felérő végkielégítés illeti meg. (Ö) Ha a főispánnak főispáni és egyéb beszámítható szolgálati ideje öt évet elér, őt utoljára húzott nyűg-

Next

/
Thumbnails
Contents