Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

30 592. szám. delkezés irányadó a közigazgatás bármely ágának, tehát az állami rendőrségnek fogalmazási szakában való alkalmazásra is. (2) A külön képzettséget (ügyvéd, orvos, mérnök stb.) kívánó és a köz­ségi jegyzői állásokra csak az alkal­mazható, aki az illető állásra meg­állapított képzettséget igazolja. (3) Tiszteletbeli tisztviselővé csak az nevezhető ki, aki az illető állásra megkívánt elméleti képesítéssel ren­delkezik, és nem tölt be szolgálati körén kívül álló más igazgatási kör­ben tényleges állást. 56 §. Gyakorlati képesítés. (1) Jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX-ik vagy még magasabb fizetési osztályba van sorozva, csak az alkalmazható, és csak az léptethető elő, aki az 65. §. (1) bekezdésében megkívánt elméleti kép­zettségen felül a gyakorlati közigaz­gatási vizsgát is sikeresen kiállotta. A törvényhatóság első tisztviselőjévé és a megyei város polgármesterévé azonban az is megválasztható, aki az 55. §. (1) bekezdésében megjelölt elméleti képesítéssel rendelkezik, de gyakorlati közigazgatási vizsgát nem tett. (2) A külön képesítéshez kötött állásokra az (1) bekezdés rendel kezese nem vonatkozik. (a) Gyakorlati közigazgatási vizs­gára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban legalább három évi gyakorlatot eltöltött, amelyből egy évet községi jegyző, félévet járási főszolgabíró, és félévet alispán mellett kell eltöltenie. A köz­ségi szolgálatból félévet törvényható­sági vagy megyei város fogalmazási szolgálatában is lebet tölteni. A törvényhatósági és megyei város al­kalmazottai gyakorlati idejük mind­három évét a városi szolgálatban is eltölthetik. Gyakorlati közigazgatási vizsgára kell bocsátani azt is, aki gya­k orlati idejének mindhárom évét, vagy annak egy részét valamely pénzügyi, vagy állami rendőrségi hatóság fogal­mazási szakában töltötte el. Vala­mennyi alkalmazott gyakorlati ide­jéből egy évet bármelyik közigazgatási hatóságnál, vagy a kir. kincstári jóg­ii gyigazgatóságnál, vagy a közala­pítványi kir. ügy igazgatóságnál is eltölthet. (4) Jogtanárok (egyetemi magán­tanárok is), valamint azok is, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letették, a közigazgatás bármely ágá­nak fogalmazási szakában eltöltött egy évi gyakorlat igazolása után bocsáthatók a gyakorlati közigaz­gatási vizsgára. (5) Azt, hogy a vármegye terüle­tén melyik községi jegjzőnól és járási főszolgabírónál lehet a gyakor­lati időt eltölteni, az alispán álla­pítja meg. , (G) A gyakorlati közigazgatási vizsga a közigazgatás valamennyi ágára egységes. (7) A gyakorlati közigazgatási vizsga tárgyait és részletes szabá­lyozását a minisztérium rendelettel állapítja meg. (s) A gyakorlati közigazgatási vizsgának kötelező volta nem érinti az egyes minisztereknek azt a jogát, hogy az igazgatási körükbe tartozó egyes állásokra külön szak- vagy tiszti vizsgát szervezzenek, vagy a már szervezettet továbbra is fenn­tartsák. 57. §. A már alkalmazásban lérö tisztviselők képesítése. (1) Az 55. §-ban megállapított elméleti képesítés sem állásuk meg­tartása, sem további előhaladáeuk végett nem kívánható meg azoktól a tisztviselőktől, akik a jelen tör­vény hatálybalópte idejében a köz­igazgatási szolgálat fogalmazási sza­kában az 1883:1. t.-e.*ben megálla­pított elméleti képzettség birtokában tényleg alkalmazásban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents