Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

to 592. szám. mely fokú határozat ellen a kihirde­tést, és ha a határozatot kézbesítés útján közölték, vagy kihirdetés után kézbesítették is, a kézbesítést követő naptól számított nyolc nap. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem érinti az egyes jogszabályokban megállapított azokat a határidőket: a) amelyek a fellebbviteli határidőt közszemléretétellel kapcsolatban álla­pítják meg; amikor is — hacsak maga a jogszabály máskép nem rendel­kezik — a fellebbviteli határidő a közszemléretétel időtartamával esik össze ; b) a választói névjegyzékek össze­állításával (kiigazításával) és a vá­lasztásokkal kapcsolatban megállapí­tott jogorvoslati határidőket. (3) Nem esnek az (1) bekezdés ren­delkezései alá azok a határidők : a) amelyek nem fellebb vitel elő­terjesztésére, hanem más jogcselek­ményre vannak megállapítva (pl. nyilatkozattételre, észrevétel, véle­mény vagy felszólalás előterjeszté­sére, iratok bemutatására vagy fel­terjesztésére stb.); b) amelyek alatt a közigazgatási hatóság határozatával meg nem elé­gedő fél igényét — egyes törvények értelmében — bírói úton érvényesít­heti; c) amelyeket az 1907 : LX t.-c. álla­pít meg. (4) Igazolási kérelemnek is nyolc nap alatt van helye, amelyet az el­mulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától, ha pedig a mulasztás a félnek csak -később jutott tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, a mulasztás tudomására jutását, illető­leg az akadály megszűnését követő naptól keli számítani. Az elmulasz­tott határnaptól, illetőleg az elmu­lasztott határidő utolsó napjától számított hat hónap eltelte után azonban igazolást többé nem lehet kérni. (5) A közigazgatási bírósági pana­szok előterjesztésére törvényben meg­állapított határidők érintetlenül ma­radnak. 43. §. A fellefobvitel általános korlátai. (1) Minden elsőfokú közigazgatási vóghatározat ellen, ha az nem a leg­felső fokú hatóságtól ered, egyfokú fellebbezésnek (közigazgatási bírósági panasznak) van helye, kivéve ha a feil ebb vitelt valamely jogszabály ki­fejezetten kizárja, vagy ha a jelen, vagy valamely későbbi törvény ki­vételesen további fellebb vitelt kifeje­zetten megenged. (2) A törvényeknek az a rendel­kezése, amely a miniszterek egyes intézkedése vagy határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panaszt enged, érintetlenül marad. (3) Nincs helye fellebb vitelnek a közigazgatási hatóság idéző végzése, továbbá törvényes hatáskörében kelet­kezett olyan elsőfokú kijelentése, intézkedése vagy határozata ellen : i. amely nem jár jogkövetkezmény­nyel (vélemény, óhaj, bizalom vagy bizalmatlanság nyilvánítása stb.); 2. amely a megtételére jogosult hatóságot vagy hatósági tagot egyéni jogként illeti meg (kijelölés, kineve­zés, a választás kitűzése stb.), kivéve ha valamely jogszabály egyes esetek­ben, vagy meghatározott okok miatt kifejezetten jogot ad annak önálló megtámadására. 44. §. A fellebbvitel és a közigazga­tási bírósági panasz korlátozása. (1) Közigazgatási ügyekben a má­sodfokú határozat ellen nincs helye további fellebbezésnek. (a) Olyan ügyekben, amelyek a közigazgatási bíróság elé vihetők, panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz a másodfokú határozat ellen is, kivéve ha a jogvitának készpénztartozás a tárgya, és a vitás összeg a 100 pengőt nem éri el.

Next

/
Thumbnails
Contents