Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 23 irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján első ízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít. (s) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság tagjai felerészének kilépése az első alkalommal ugyanakkor következik be, mint amikor a feloszlatott bizottság tagjai felerészének ki kellett volna lépnie. (9) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány régi összetételében működik mindaddig, amíg az új kisgyűlés, közigazgatási bizottság és igazoló választmány meg nem alakul. (10) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig az annak hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a kisgyűlés inté/i ; tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult. (11) A kisgyülésnek ebben a minőségében hozott határozatai ellen ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet "használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának. II. Fejezet. Községi igazgatás. 31. §. * Megyei város «-elnevezés. Ennek a törvénynek életbeléptével a mai rendezett tanácsú városok a »megyei város« nevet viselik. 32. §. A képviselőtestületi tagok száma a megyei városokban. Megyei városokban a képviselőtestületi tagok száma 40-nél kevesebb, és 80-nál több nem lehet. Számukat a képviselőtestület szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy mintegy 500 lakosra egy képviselőtestületi tag essók. 33. §. Egyes megyei városok kivétele a vármegye hatósága alól. (1) A belügyminiszter egyes megyei városokat, amelyeket arra fejlettségüknél fogva alkalmasaknak ítél, gazdasági ügyeikben kiveheti a vármegye hatósága alól, és közvetlenül saját hatósága alá readelheti. A belügyminiszter ezt a rendelkezést bármikor megváltoztathatja. (2) A belüg3^miniszter az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseit az országgyűlésnek haladéktalanul bejelenti. U. §. Községi legtöbb adófizetők. (1) Legtöbb adófizetés címén a képviselőtestület tagja, illetőleg a községben nem lakó legtöbb adófizetőnek a megbízottja, nőknek, kiskorúaknak, gondnokság alatt állóknak és jogi személyekneka képviselője csak az lehet aki — a helybenlakás keléklófcől eltekintve — a, 35. §. értelmében képviselőtestületi taggá választható. (2) A községi legtöbb adófizetők névjegyzékének összeállításánál a föld-, a ház- ós az általános kereseti adót kell számításba venni. A 10. $. (5) — (10) bekezdésének rendelkezéseit a községi legtöbb adófizetőkre is alkalmazni kell. 35. §. Községi választójog. (1) Községi választójoga van : a) annak az önjogú férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, hat év óta a község területén lakik, vagy ott van lakása, és saját vagyona vagy jövedelme után az állami adót a községben már két év óta fizeti; b) annak a nőnek, aki az országgyűlési kép viselő választóknak a községi választás évére érvényes névjegyzékébe fel van véve, ha az összeírás évét megelőzően hat óv óta a község területén lakik, vagy ott van lakása. (2) A választójog gyakorlására nézve az országgyűlési képviselők válasz-, tásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c, 8. §-ának (2) ós (5) bekezdésében foglalt