Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-597. Törvényjavaslat a Lengyel Köztársasággal 1928. évi május hó 12-én kötött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről
184 597. szám. elvek, amelyeken a többi államokkal korábban megkötött egyezményeink felépültek. Az egyenes adóügyi egyezmény az Olaszországgal kötött adóügyi egyezményhez, a halálesetre szóló (örökösödési) illetékek tekintetében kötött egyezmény pedig az Ausztriával kötött hasonló tárgyú egyezmény szövegéhez és szerkezetéhez áll legközelebb azzal az eltéréssel, hogy jelen esetben az egyezményekhez külön zárójegyzőkönyvek nem vétettek fel, hanem az említett államokkal kötött egyezmények zárójegyzőkönyveinek érdemleges határozmányai magukba az egyezményekbe olvasztattak. Az Ausztriával kötött örökösödési illeték egyezménnyel szemben lényegesebb eltérést foglal magában a magyar-lengyel hasonló tárgyú egyezménynek 2. cikke annyiban, hogy az ingó hagyatéki vagyon illetékezósénól nemcsak az örökhagyó állampolgársága és lakóhelye irányadó, hanem adott esetekben a hagyatéki örökösök állampolgársága is figyelembe jön. Ha ugyanis a hagyatéki örökös az örökhagyó halálakor a két szerződő állam valamelyikének volt állampolgára, akkorazennek az örökösnek jutó hagyatéki vagyonrészek abban az államban esnek halálesetre szóló illetékek alá, amelynek az örökös a megjelölt időpontban állampolgára volt Ez a határozmány csak akkor nem nyer alkalmazást, ha az örökösnek lakóhelye a másik szerződő államban van. A Lengyelországgal kötött két adóügyi egyezmény azáltal, hogy a két szerződő állam polgárainak kölcsönös gazdasági érintkezésükben és a másik államra kiható gazdasági tevékenységükben a kétszeres adóztfitások ellen jogvédelmet nyújt, kétségkívül alkalmas eszköz a két állam közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Budapest, 1928. évi október hó 17. napján. Dr. Wekerle Sándor s. L, m. Mr. pénzügyminiszter.
