Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
134 592. szám. alaptalan feljelentésévei a fegyelmi eljárás folyamatba tételére okot szolgáltatott. A fegyelmi eljárás, ha az megszüntetéssel, vagy a tisztviselő teljes felmentésével végződik, semminő hátrányt nem hárít ug}'aü a tisztviselőre, mindamellett kétségtelen; hogy a fegyelmi eljárásnak a megindítása egymagában is erkölcsi megbélyegzéssel, vagy legalább is a tisztviselő jó hirnevének elhomályosításával jár. Azonfelül a hivatali tekintély és a hatóság tisztelete is csorbát szenved, ha a hatóság tagjai vagy közegei ellen a íegyelmi megtorlás szükségessé válik ; kétszeresen sérelmes tehát, ha ilyen gyanút teljesen alaptalan feljelentéssel ébresztenek vagy táplálnak. Egyfelől a tisztviselő erkölcsi érintetlenségének a biztosítása, másfelől a hatósági tekintély megóvása követeli meg tehát, hogy a könnyelmű, vagy ^ppen rosszhiszemű fegyelmi feljelentéseknek gátat vessünk, amit a javaslat 85. §-a azzal kivan megvalósítani, hogy a fegyelmi hatóságot felhatalmazza arra, hogy a nyilván alaptalan fegyelmi feljelentőt, ha feljelentése a fegyelmi •eljárás folyamatba tételét eredményezte, az eljárási költségek viselésére és 100 P-ig terjedhető pénzbírság fizetésére kötelezhesse. A marasztalásnak előfeltétele tehát, hogy a feljelentés nyilván alaptalan, •és mégis annyira valószínűvé tett legven, hogy az a fegyelmi eljárás tényleges megindítására vezetett légyen. Ez a két feltétel biztosíték arra, hogy a, bírságolás veszedelme a komoly panaszosokat nem fogja panaszuk előterjesztésétői visszariasztani, sem a jóhiszemű teljelentőket nem fogja a bírságolás veszélyének kitenni. A 86. §-hoz. A főispánok illetményeiről az 1886 ; XXI. t.c. 58. §-a rendelkezett akként, hogy járandóságaikat a miniszteri tanácsosi két rangosztálynak megfelelően állapította meg. Lényegében ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a 7 000/925. M. E. rendelet 16. pontja is, amely szerint a főispánok összes illetményeik szempontjából egyenlő elbánás alá esnek a V. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkkel. Tekintettel arra, hogy a változott viszonyok a főispáni állással járó teendőket s ezzel kapcsolatosan az azzal járó kiadásokat is nagy mértékben növelték, nem mellőzhettem a törvényhatóság ólén álló főispán illetményeinek ^s egyéb járandóságainak törvényhozási úton való szabályozását s< m. A főispáni illetmények megállapításánál az az irányelv vezetett, hogy a főispáni állás hivatalos tekintélyének ós a főispánok társadalmi állásának megfelelő anyagi helyzetet biztosítsak a kormányhatalom exponált^Jsépviselőinek. Ezzel kívánom biztosítani azt, hogy a főispánok hivatalos állásukkal járó társadalmi kötelezettségeiknek kellő mértékben megfelelhessenek. Ugyanez a szempont vezetett a terhes (képviseleti) átalány megállapításánál is. A főispánok eddig sem voltak fizetési osztályba sorozott állami tisztviselők s ennek a határozott kifejezésre juttatása végett nem valabmely állami fizetési osztálynak megfelelően, hanem egy meghatározott összeg. en állapítottam meg illetményeiket. A megállapított havi 850 pengő a IV és V. fizetési osztáyok első fokozataira megállapított illetmények középarányának felel meg Ennek a §-nak (2) bekezdése nem tartalmaz az eddigi állapottól eltérő rendelkezést, csupán az esetleges félreértések elkerülése végett kívánja törvénybe iktatni, hogy a főispán mellé szükséges segédszemélyzetet a törvényhatóság- szolgáltatja és viseli a főispáni iroda dologi kiadásait. é
