Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
130 592. szám. és a közszolgálatot olyanokra kell bizni, akik* fedhetetlen előéletükkel annak kifogástalan betöltésére több reményt nyújtanak. A 83 §~hoz. A javaslat 83. §-a az elévülésről, a fegyelmezés emez egyik legnehezebb kérdéséről rendelkezik. A közigazgatás terén ma nálunk általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a fegyelmi vétségek sohasem évülnek el. Jogalapot nyújthatott ennek a joggyakorlatnak a kialakulására az 1883 : I. t.-c. 1. § a) pontja, amely a tisztviselőtől fedhetetlen előéletet követel és b) pontjának az a rendelkezése, amely szerint állami vagy törvényhatósági tisztségre csak az alkalmazható, aki nyereségvágyból eredőbűntett vagy vétség miatt elítélve nem volt; továbbá az 1886 XXI. t.-c, 23. §. h) pontjának az a rendelkezése, hogy hasonló okból elítélt személy soha többé nem lehet a törvényhatósági bizottságnak a tagja, végre az 1886 : XXII, t.-c. 34. §. a) pontjának azonos rendelkezése, amely ugyanilyen kizáró okot a községi legtöbb adótfízetőkre nézve állapít meg. Olyan okból, amely az alkalmazás lehetőségét zárja ki, helyén való i& a fegyelmi eljárás folyamatba tétele, bármily régen követte is el a tisztviselő a fegyelmi vétséget, egyéb okból azonban rég elmúlt és feledésbe ment fegyelmi vétségek felújítása nem szolgálja a közérdeket, hanem inkább a tisztviselői tekintély rovására esik. A fegyelmi vétségek elévülése a közigazgatás terén ma nincs törvényes jogszabályunk, mert egyedül az ügyvédi rendtartásról szóló 18/4 : XXXIV. t.-c. 102. § a, és a kir. közjegyzőkről rendelkező 1874 : XXXV. t.c. 187. §-a állapítja meg, hogy az ügyvédek és közjegyzők fegyelmi vétségének büntethetősége két év alatt elévül. Ezenkívül még csak az állami elemi népiskolai tanítószemélyzet részére kiadott 73776/1907. V.K.M. fegyelmi szabályzat 5. §-a állapít meg a súlyosabb fegyelmi vétségekre öt évi, az enyhébbekre két évi elévülési időt. A bűncselekmény miatt elítéltekre vonatkozóan a rehabilitáció lehetővé tétele felé irányul a törekvés. Ez emberi szempontból helyes is. Ez a törekvés azonban nem terjedhet odáig, hogy a külön és szigorúbb erkölcsi megítélés alá eső köztisztességre is feltétlenül kiterjesszük a rehabilitálást, tehát a közbizalom részeseire, és közöttük az aljas indokból elkövetett bűncselekmények tetteseire is. Helytelen volna tehát, hogy az aljas indokból, érett korban elkövetett bűncselekmények miatt néhány rövid óv multán fegyelmi úton ne lehessen többé eljárni a tisztviselő ellen. Viszont túlzásba mennénk, ha jelentéktelen, vagy komolyabb ugyan, de éretlen gyermekészszel elkövetett bűncselekmények miatt évtizedek múlva is zaklatni engednők a tisztviselőt vagy éppen, hogy ilyen okból örökre ráütnők a megbízhatatlanság bélyegét, ós kizárnók őt a zkötisztviselők sorából. Amilyen méltánytalanság volna, ha jelentéktelen okokból örök időkre a megbélyegzés lehetőségének a veszedelmét lebegtetnők a tisztviselő feje felett. A tisztviselői szigorúbb erkölcs követelményei és a méltányosság közt keresi a javaslat azt a határt, amelyet a közérdeknek az emberiesség alapján el kell találnia. Ezt akként véli helyesen megállapítottnak, hogy a fegyelmi vétségek üldözhetósére általában három évi határidőt állapít meg Ez alól az általános szabály alól három kivételt tesz : t
