Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 127 A (9} bekezdés a fegyelmi eljárás költségeinek megállapításáról, viseléséről és behajtási módjáról rendelkezik. A (10) bekezdés a mai állapottól eltérő rendelkezést tartalmaz. •- A ma hatályban álló törvényes rendelkezések (1886 : XXIII. t.-c. 9. & és 1886 : XXII. t.-o. 95. §.) szerint ugyanis a fegyelmi határozatban az elmarasztalt által okozott károk megtérítésére vonatkozó Telelősséget is mindenkor meg kell állapítani. Maga a kártérítési igéríy érvényesítése azonban — az 1886 : XXI. t.-c. 89. §-a és az 1886: XXII. t.-c. 86. §-a szerint — ma is a bíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy azonban a felelősség előzetes megállapítása nem előfeltétele a kártérítési kereset folyamatba tételének, minthogy ezt a bírák és a bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII t.-c. 68. §-a ezekre vonatkozóan megállapítja, — nincs jelentősége a kártérítési felelősség megállapításának és arra a polgári bíróság nincs is tekintettel. Ezért a javaslat a felelősség kérdésének és a kártérítési kötelezettség megállapításának a kérdését a fegyelmi hatóságok hatásköréből kizárja azzal, hogy azt a rendes bíróság hatáskörébe utalja. A 80. §-hoz. A javaslat 80. §-a a fegyelmi büntetéseket jelöli meg, még pedig az 188»i : X-XIÏI: t.-c. 9. és'az 1886 : XXII. t.-c. 95. §-a helyébe lepett 192-3:11. t.-c. .16. §-ától némileg eltérően. Az eltérés tőleg abban áll, hogy a javaslat a szolgálatból eltávolításnak kétféle módját állapítja meg, t. i. a szolgálattal felmentést és a hivatalvesztést. A szolgálattól felmentés jogkövetkezménye — 80. §. (4) bekezdése szerint — szabályszerű elbánás alá vonással azonos hatályú, tehát sohasem érinti a tisztviselőnek és igényjogosult hozzátartozóinak ellátási igényét. A 79. §. (s) bekezdése szerint -— a 66. §. (1) bekezdésének 3. pontjában körülírt okból való szabályszerű elbánás alá vonás nem büntetés, tehát a tisztviselőre semminő erkölcsi hátránnyal nem jár. A 80. §. (1) bekezdésének 4 pontjában megjelölt »szolgálattól felmentés« ellenben fegyelmi büntetés, amely a fe2. §. (4) bekezdése szermt azzal a következménnyel is jár, hogy az ilyen módon eltávolított tisztviselő csak a minisztertanács engedélyével alkalmazható újra. A szolgálattól felmentés büntetésének alkalmazása akkor lesz helyénvaló, ha a tisztviselő állásának betöltésére olyan vétke miatt válik érdemetlené, amely nem megbélyegző például összeférhetetlen természete miatt vas^y helyzete és hivatali állásában való megmaradása saját személyén kívül eső, de vele mégis szoios kapcsolatban álló valamely körülményből, például valamely családtagjának közbotrányt okozó magaviseletéből származik. Ennek a büntetésnek az alkalmazásánál a.döniő szempont az, hogy a tisztviselőt személyében nem szabad aljas indokból eredő cselekménynek vagy mulasztásnak terhelnie, a tisztviselő személyén kívül álló körülményeknek olyanoknak kell lenniök, amelyeknek a tisztviselőknek állásából való eltávolítását komolyan követeljék és más megoldás ne kínálkozzék. Minthogy ilyen esetekben a terhelt tisztviselőt nem annyira büntetésre érdemesnek, mint inkább szánalomra méltó szerencsétlennek kell tekinteni, ezért közérdek a szolgálattól való eltávolításával ki van elégítve, — a szolgálatával kiérdemelt ellátási igényei ellenben nem szenvedhetnek csorbulást. Másként áll a helyzet, ha a tisztviselő saját hanyagságával, szabályellenes, vagy éppen jog-értő magatartásával, szolgált reá a legsúlyosabb büntetés : a hivatalvesztés alkalmazására. Ilyen esetben a közérdeket sértené,