Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

120 592. szám. lehet hivatott annak eldöntésére, hogy minő és mely cselekmények vagy mulasztások tétessenek fegyelmi eljárás és ennek megfelelően fegyelmi -vizs­gálat tárgyává. Ez nem azt jelenti, hogy a vizsgálat nem terjedhetne ki olyan cselek­mények vagy mulasztások megállapítására, amelyek a vizsgálat tárgyával szoros kapcsolatban állanak. Ilyen félreértések elkerülése végett helyesen jár el a fegyelmi eljárást elrendelő hatóság, ha a vizsgálatot a megjelölt fegyelmi vétségnek, valamint a vele szoros kapcsolatban álló cselekményeknek vagy mulasztásoknak a megállapítására rendeli el. A 72. §. (14) bekezdése szerint a vizsgálóbiztos, amikor a vizsgálatot befejezettnek tartja, erről a terhelt tisztviselőt értesíti. Az értesítés követ­keztében a tisztviselő jogot kap arra, hogy 8 nap alatt vagy maga, vagy védője a vizsgálat iratait megtekintse és azokra — a vizsgálat teljessége­szempontjából — írásban észrevételt tegyen, esetleg a vizsgálat, kiegészíté­sét kérhesse. A terhelt tisztviselőnek ez az észrevétele tehát annyiban tér el a vádló indítványára tehető észrevételtől (74. § (1) bekezdése), hogy az előbbi kizáró­lag a tényállás helyes megállapittására, — az utóbbi ellenben főleg a meg­állapított tényállásra alkalmazott jogi következtetésekre vonatkozik. A terhelt tisztviselő részére biztosított ez a jog ennélfogva a tényállás­minél tökéletesebb megállapítását célozza ; a jogosult tisztviselő értesítésé­nek a lehetősége tehát nem szolgálhat okul az eljárás elhúzására, amit a. 72. §. (15) bekezdése állapít meg. Â 73. §-ho.2. Amikor a terhelt tisztviselő a vizsgálat befejezése után a vizsgálati iratokat megtekintette, illetőleg amikor az iratok megtekintésére és az észrevételek benyújtására megszabott, határidő letelt és esetleg a vizs­gálat is kiegészítetett, a vizsgálóbiztos az összes iratokat a köz vádlónak küldi meg indítványának megtétele végett, amire neki ä javaslat 73. §-a> 15 napi határidőt ad, amelyet csak egy ízben enged további 15 nappal meg­hosszabbítani. A rövid határidő kitűzését a fegyelmi ügyek lehető gyors lebonyolításá­hoz fűződő közérdek indokolja. A 73. §. (2) bekezdésének a köz vádló kizárási okaira vonatkozó rendel­kezése a közvádló pártatlanságának és elfogulatlanságának biztosítását célozza. A 74. §-hoz. A 72. £-a arra törekszik, hogy à tényállás a terhelt tiszt­viselő közreműködésével tisztáztassék, ami éppen az utóbbinak elsőrendű érdeke. A 74. §. viszont azt célozza, hogy a terhelt tisztviselő azokhoz a jogi következtetésekhez tegye meg az észrevételeit, amelyeket a t. ügyész vád­indítványában a megállapított tényállásra alapít. Ezérf biztosítja a terhelt tiszviselőnek, valamint védőjének az iratok megtekintésének és írásbeli észrevételek beadásának a jogát; gondoskodik továbbá a (2) bekezdésben arról, hogy a terhelt tisztviselő érdekei lehetőleg megóvassanak. Intézkedik továbbá arról, hogy az iratok haladéktalanul az illetékes I. fokú fegyelmi hatósághoz jussanak, és hogy ez az előadót kirendelje és a fegyelmi tárgyalás határnapját záros határidőn belül kitűzze. Megállapítja végül a §. (5) bekezdése, hogy az észrevételezés elmulasz­tása nem akaszthatja meg a fegyelmi eljárás menetét, ami fegyelmi ügy lehető gyors befejezését célozza. Az észrevételezés különben a terhelt tiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents