Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
110 592. szám. A 64. § hoz. Ez §. az önkormányzati tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugalomba helyezésére vonatkozóan az állami tisztviselők és egvéb alkalmazottak nyugalomba helyezésével teljesen megegyező rendelkezéseket tartalmaz és így magyarázatra egyáltalán nem szorul. A 65. §-hoz. A fegyelmezés legenyhébb módja a rendbüntetés alkalmazása. Ennek helye van az enyhébb beszámítása mulasztásokért vagv szabálytalanságokért ; és kismértékű pénzbírságnak a kirovásában áll, amely 5 P-től az illető tisztviselő napidíjának ötszöröséig terjedhet. Ki róhat ja azt a tisztviselő telügyelő hatóságok bármelyike, dn csak akkor, ha előbb a tisztviselőt igazolásra felhívta és ez vagy elmulasztotta az igazolást és ezzel beismeri vétkességét, vagy ha felügyelő hatóság nem tartja a felhozott mentséget igazolásra elfogadhatónak. A pénzbírság kisebb mértéke, valamint kiszabásának most említett előfeltétele elég biztosítékot nyújtana, hogy azzal a felügyelő hatóságok'egyike sem élhet vissza; éppen ezért a rendbüntetés ellen a javaslat nem is enged jogorvoslatot. Hogy azonban teljes legyen a megnyugvás abban a tekintetben, hogy a tisztviselőt alaptalanul még rendbüníetessél sem lehet sújtani,, jogot ad a javaslat a tisztviselőnek arra, hogy a rendbüntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a rendbüntetés alapjául szolgált cselekmény vagy mulasztás miatt maga ellen fegyelmi eljárás megindítását kérhesse. Ebben az esetben azonban a fegyelmi hatóság a rendbüntetésnél súlyosabb büntetést is róhat a tisztviselőre, aminek főleg akkor lesz helye, ha, arról győződik meg, hogy a fegyelmi eljárás megindítását a tisztviselő nyilván alaptalanul vagy éppen rosszhiszeműen kérte. A javaslat a rend büntetést olyan enyhe megtorlásnak tekinti, hogy annak a tisztviselő személyi táblázatába való feljegyzését csak ismétlés esetében, vagy akkor rendeli el, ha a tisztviselőt előzőleg már tegvelmi úton büntették. Mindkét esetben ugyanis arra lehet következtetni, hogy a tisztviselő megtévedése, vagy mulasztása nem a menthető véletlennek, hanem az egyéniségében rejlő hajlampsságnak volt a következménye A 66. §-Jio0. A javaslat 66. £-a a fegyelmi eljárás elrendelésének az. okát sorolja fel. Az első ok, ha a tisztviselő megsérti, vagy hagyagul teljesíti kötelességét. A hivatali kötelességnek pontos és lelkiismeretes teljesítése a tisztviselőnek mindennél fontosabb feladata. Éppen ezért ennek a feladatnak akár szándékosan, akár gondatlanságból vagy ,-hanyagságból való megsértése, aminek ezeríéle módja lehet a legelsqrendű fegyelmi vétség. Másik oka a fegyelmi eljárás elrendelésének az, hogyha a tisztviselőmagatartásával állásának, vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja,, vagy a tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. Az ilyen okok túlnyomó részben olyanok lesznek, amelyek a tisztviselőhivatali működésétől függetlenek, ós magánéletére vonatkoznak. Állásának vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja, pl. a tisztviselő közbotrányt okozó viselkedése, pl utcai verekedésben részvétele, vagy nyilvános részegeskedése által. Méltatlanná válik a tisztviselő a tis/teletre pl. nyilvánosan folytatott erkölcstelen életével, vagy a bizalomra pl. közismert szavahihetetlensége, vagy pl. kártyaszenvedélye stb. által. Sőt meginoghat a tisztviselővel szemben a szükséges tisztelet vagy bizalom, és csorba eshetik a tisztviselői karnak vagy a hivatali állásnak a tekintélyén < f
