Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.

Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről

592. szám. 107 -eddig a VIII fizetési osztályban kezdte meg szolgálatát, most a VII. fizetési osztályban kezdi meg azt és 9 év után a Vl-ikba jut. A kezdő állások javadalmazásának emelésére olyan fokozott gondot fordított-, a törvényjavaslat, aminővel eddigi illetményszabályozásoknál nem találkozhattunk. Amint az indokolás általános részében már megemlítettem, ezentúl a közigazgatási gyakornok is fizetési osztályba lesz besorozva és két évi szo'gálát után vármegyei fogalmazókent a legalsó fizetési osztályból a X. fizetési osztályba lép elő Úgyszólván tökéletessé teszi ezt a rendelkezést az, hogy a szolgabírák, aljegyzők, alügyószek ezentúl nem a X, hanem a IX fizetési osztályban fogják kezdeni szolgálatukat, ami szintén lényegesen javítja az- alsóbb fizetési osztályokba szorult tisztviselői kategória anyagi helyzetét. Ezekkel a rendelkezésekkel, továbbá azzal, hogy a segédhivatali személyzet tagjainak magasabb fizetési osztályba való elöl^p^sénél megrövidíti a várakozási időt, a törvényjavaslat kétségkívül előnyt biztosított azok számára, akik a vármegyei közigazgatási pályára óhajtanak lépni. E törvényszakasz (12) bekezdése biztosítja azt, hogy előléptetés szempontjából ne csak azt az időt számi sák be, amelyet a tisztviselő az' előléptetésre igényt adó állápban töltött, hanem azt a szolgálati időt is, amely megelőzőleg ugyanabban, vagy magasabb fizetési osztályba sorozott állá-ban telt el. így pl. ha olyant választanak meg másodíőjegyzővé, aki előzőleg már 6 évet töltött a VIII. fizetési osztályba sorozott más állásban, akkor az illető már három évi másodfő jegyzői szolgálat után előléptethető a VII. fizetési osztályba A joghasonlatosság elve alapján áll a bekezdésnek az a további rendelkezése, hogy a magasabb fizetési osztályba való előléptetésnél nem lehet figyelembe venni azt az időt, amelyet a fizetési fokozatban való előlépésnél nem lehet beszámítani. A (13) bekezdés szerint nemcsak a vármegyei, hanem a városi vagy községi szolgálatban állami rendszerű fizetési osztályba sorozott állásban eltöltőit szolgálati időt is figyelembe lehet venni a magasabb fizetési osztályba és fokozatba való előléptetés szempontjából. Ez voltaképen kedvezmény és ezért a körülmények mérlegelésétől ós a belügyminiszter előzetes hozzájárulásától függ, hogy valamely tisztviselő ebben a kivételes elbánásban részesíttessék. A tisztviselőknek magasabb fizetési osztályba való előlépése nem automatikus, mert — nézetem szerint — nem volna helyén való az, ha az előléptetés biztosította előnyökben tisztán a szolgálati idő alapján olyanok is részesülnének, akiknek közhivatali működése komoly kifogás alá rsik. Ebből az elvi álláspontból indul ki a (14) bekezdés, amely —az 191*2 :LVII. t.-c.-kel megteremtett eddigi állapotnak megfelelőleg — kimondja, hogy csak azt lehet előléptetni magasabb fizetési osztályba, aki ellen kötelességteljesítés szempontjából kifogás nem merül fel. A most idézett törvény 26. §-a alapján eddig fennállott^helyzetnek megfelelően szabályozza ez a bekezdés azt is, hogy milyen esetekben nem s/abad valakit e:őléptetni. E tekintetben a múlthoz képest csak annyi a változás, hogy az imént idézett törvényszakasz szerint csak azt nem lebetett előléptetni, aki fel volt függesztve állásától. Ezentúl akkor sem lehet a tisztviselőt előléptetni, ha fegyelmi eljárás alatt áll, bár nincsen állásától felfüggesztve. Meggyőződésem szerint ugyanis a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselőnél nem lehet megnyugvással eldönteni azt, hogy érdemes-e az előléptetésre Egyébiránt a tisztviselőt ebből jogsérelem nem érheti, mert e bekezdés további rendelkezése szerint a fegyelmi ügynek felmentéssel történt jogerős befejezése után visszamenőleg terjedő hatállyal lehet a tisztviselőt előléptetni. 14*