Képviselőházi irományok, 1927. XII. kötet • 590-611. sz.
Irományszámok - 1927-592. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről
592. szám. 105 szolgálatra készülőknek a községekben való elhelyezkedés. Mivel a gyakorlati vizsga is kiterjed a közigazgatás minden ágára, ki kellett mondani, hogy a pénzügyi vagy az állami rendőrségi fogalmazási szakban eltöltött évek is beszámítanak a gyakorlatba, sőt gyakorlati közigazgatási vizsgát tehet az is, aki mind a három évet az említett szakbeli hatóságoknál töltette el. Ez elsősorban a gyakorlat körül felmerülő nehézségeket kívánja eloszlatni, de azért is megokolt, mert akik pénzügyi vagy rendőrségi pályára lépnek, a szükséges különleges szakismereteket az illető hatóságoknál szerezhetik meg legkönnyebben, és legalaposabban. Viszont a törvényhatósági szolgálatban is hasznát veszi a tisztviselő annak, ha pénzügyi vagy rendőri ismereteket szerez. Ebből az utóbb említett okból megengedi azt is a (3) bekezdés, hogy a gyakorlati időből egy évet bármely közigazgatási hatóságnál, vagy a kincstári jogügy igazgatóságnál, illetőleg a közalapítványi kir. jogügyigazgatóságnál is el lehessen tölteni. A magasabb tudományos, illető] eg szakképzettséget méltányolja a (4) bekezdés azzal, hogy a jogtanárokat, valamint azokat, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letették, egy évi gyakorlat után is gyakorlati vizsgára lehet bocsátani. Az (5) bekezdés az alispánra bízza annak a kijelölését, hogy melyik jegyzőnél, vagy főszolgabírónál lehet eltölteni a gyakorlati időt, mert ennek megállapítására a dolog természeténél fogva az alispán rendelkezik megtelelő tájékozottsággal. A gyakorlati közigazgatási vizsga, tárgyai és szabályai nem illeszthetők bele a törvény kereteibe s ezért a (7) bekezdés az idevágó intézkedések megtételére a minisztériumot hatalmazza fel. Egyes igazgatási ágakban szükség van olyan szakismeretekre, amelyeket az egységes közigazgatási gyakorlati vizsga tananyagába beleilleszteni nem lehet. Ezért a (s) bekezdés módot nyújt aira, hogy az egyes miniszterek külön szakvizsgákat tartsanak fenn. Az 57. §-hoz. Minden rendszerváltozásnál gondoskodnunk kell átmenetről is, mert e nélkül hátrányoa helyzetbe juthatnak azok, akik a rendszerváltozás előtt nyertek bizonyos jogokat. Ezzel számol ez a szakasz, amely azokat a tisztviselőket, akik a törvény életbelépése idején szolgálatban lesznek, de az új elméleti képesítésnél alacsonyabb minősítésük van, meghagyja állásukban és a gyakorlati vizsga alól is felmenti azokat, akik a IX. vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott állásban működnek, vagy 1 év-alatt ilyenbe jutnak. Az 58. §-hoz. Ez a §. a vármegyei és vároöi tisztviselők alkalmazásának módját állapítja meg. Különös figyelmet érdemel ennek a § nak az a rendelkezése, hogy a törvényhatóságoknak azokat a tisztviselőit, akik választás útján nyerik alkalmazásukat, ezentúl — az alispán és a polgármester kivételével — életfogytiglan fogják választani. Hogy ennek a tisztviselők létérdekei szempontjából milyen nagy hordereje van, azt az indokolás általános részében kifejtettem. Az alispánt, a törvényhatósági és a megyei városi polgármestert ezentúl is 6 évre fogják választani. Ezekben a vezető állásokban ugyanis a hosszabb szolgálattal járó nyugdíjigény és különösen az állás tekintélye biztosítékot nyújt arra, hogy az illető a meghatározott időre szóló megbízatás ellenére is független marad azoktól, akik választásában részt vesznek. Ilyen körülmények között nem volna helyén való, ha az önkormányzati testületet korlátoznánk abban, hogy időközönként felcserélhesse azt, aki az önkormányzat ügyeinek élén áll. Van ennek a §-na* egy másik rendelkezése, amely a közigazgatás egész Képv. iromány. 1927—1932. XII. kötet. 1*
