Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-589. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi, pénzügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentése "a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről" szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

589. szám. 485 hogy a megtagadás diszkrecionális jellegű kormányzati jog, azzal kapcsolatban tehát az esetek takszatív felsorolása nem lehetséges, csak néhány eset felsorolása pedig nem szükséges. Ugyanitt megfelelő kiegészítő rendelkezéseket vett fel az együttes bizottság annak a két képviselőházi, két felsőházi és két, az Országos Mezőgazdasági Kamara tagjai sorából választandó tagból, összesen tehát hat tagból álló véleményező bizottság létesítéséről és eljárásáról, amelyről fentebb már említés tétetett. A 3—9. pontokhoz, amelyek általában véve a törvényjavaslat vonatkozó, eljárási szabályokat tartalmazó rendelkezéseinek felelnek meg, az együttes bizottság külön észrevételeket fűzni szükségesnek nem tart. Itt csupán az eredeti szövegezésbe 11. pont alatt felvett, a bizottsági szövegből azonban kihagyott rendelkezésre kíván a bizottság utalni és pedig azzal a megjegyzéssel, hogy a szóbanforgó rendelkezés felvétele azért mellőztetett, mert azt a gondolatot, amelyet ez a rendelkezés kifejezésre juttatni kívánt, a földreform alaptörvény 23. §-ának első bekezdése általánosabb értelemben és szabatosabban fejezi ki akkor, amikor kimondja, hogy az elővásárlás azok alatt a feltótelek alatt jön létre, amelyeket az ingatlan elidegenítéséről szóló eredeti szerződés foglal magában. Önként értetvén, hogy ez a rendelkezés a netaláni színleges feltételekre alkalmazást nem nyerhet, ilyen esetben ugyanis a törvényjavaslat 14. §-a és 2. §-ának 5. pontja, s illetőleg a földreform alaptörvény 97. és 98. §-ai alapján a kihágáséit kiszabandó büntetésen felül a kérdéses ingatlan megváltásának és esetleg a megváltási ár felének az Országos Földbirtokrendezőalap javára való elkobzásának is van helye. A 10. ponthoz: Az itt felvett új rendelkezésben az együttes bizottság azt az elvet kívánta érvényre juttatni, hogy amint magában véve az állami elővásárlási jog gyakorlása, úgy az ilyen címen megszerzett ingatlanoknak közérdekű földbirtokpolitikai célokra való felhasználása is. tisztán kormányzati feladat, az a hatáskör tehát, melyet e tekintetben az OFB. a földreformnovella alapján (1924: VII. t.-o. 6. §. ötödik bekezdése) eddig betöltött, a földmívelésügyi miniszterre száll át. A bizottsági szöveg (új) 7. §-ához. A haszonbérleti szerződések tudomásulvételének és átvételének a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe való utalása annak az irányelvnek a folyománya, hogy az együttes bizottság ezt a feladatkört földbirtokpolitikai jellegénél fogva kormányzati hatáskörbe utalandónak találta. A 8. §-hoz. Ezt a §-t az együttes bizottság bár az eredeti szöveg figyelembevételével, mégis úgyszólván egészen átdolgozta és pedig a következő eltérésekkel : a törvény életbelépése után szerzett, egyszáz katasztrális holdat meghaladó ingatlant a szerzés időpontjától számítva öt éven. belül parcellázni csak a földmívelésügyi miniszter engedélye alapján szabad, — amennyiben az ekként elidegenített ingatlanért kapott ellenérték több mint 20°/o-kal meghaladja a szerzési értéket, hozzászámítva az időközi beruházásokat ós az eldarabolássál szükségszerűleg járó igazolt költségeket is, az eldaraboló az Országos Földbirtokrendezőalap javára ingatlaneldarabolási járulékot köteles fizetni, melynek mérvét és az ezzel kapcsolatos kérdéseket a minisztérium rendelettel fogja szabályozni, — ezek a rendelkezések az altruista, illetőleg a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó oly pénzintézetekre, melyek törvény vagy alapszabályuk értelmében a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott tervek alapján ingatlaneldarabolásokkal hivatásszerűleg foglalkoznak, alkalmazást nem nyernek, — a §. korlátozó rendelkezései alól a földmívelésügyi miniszter előtérj esz-