Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-585. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Peyer Károly és Pakots József országgyűlési képviselők mentelmi ügyében
472 585. szám. désük, Szerencsére vannak még tisztességes emberek, akik a bizottság tagjainak segédkeztek és ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a való tényállást meg lehessen állapítani. A tisztességes emberek közé sorozom a legutóbbi napokban szerepelt Molnár Kálmánt, akit sohasem láttam; akinek nevét sohasem hallottam, de akit ha tőlem függne, én ténykedéséért külön jutalomban és előmenetelben részesíteném, mert ő megtette kötelességét és megvédte a főváros közönségének érdekeit még azon veszedelem árán is, hogy esetleg ebből az ügyből kifolyólag kellemetlenségei lehetnek. Sajnos, nagyon ritkák a mai időkben az ilyen emberek, mert tapasztalásból tudják, hogy nehéz szembe állani azokkal, akik a hatalom birtokában vannak. Ha ezt mégis megtette, úgy ezért külön elismerés jár neki. A Beszkárt igazgatóságának az az eljárása, hogy közpénzekből nem közérdekű cselekmények kiderítésére detektívekeb ültet a hivatali szobákba, reávilágít arra, hogy micsoda gazdálkodás lehetett ennél a hatalmas üzemnél, tlgy vélem, a detektíveket a közérdek szempontjából sokkal célszerűbb lett volna más hivatali szobákba leültetni, sokkal nagyobb szolgálatot tettek volna esetleg ott a köznek.« »Pakots József: Hosszií hónapok óta az egész közvélemény arra az izgalmas kérdésre vár feleletet: mi folyik a Beszkárt ügyeinek vizsgálata körül ós mik azok a körülmények, amelyek megakadályozzák, hogy a verebek által is csiripelt visszaélések egész anyaga nyilvánosság elé kerüljön. Már e vizsgáló bizottság tagjai is gyanúsakká kezdtek válni; amiért a vizsgálat kígyó módjára úgy elhúzódott. A szombati incidens világít rá azokra a rugókra, melyek a vizsgálat befejezésének késlekedése mögött rejlenek. Azok az urak, kik a gazdálkodásért felelősek, úgy látszik minden lehetőt elkövetnek abban az irányban, hogy megnehezítsék a kiküldött vizsgáló bizottság működését. Azt kell mondanom, hogy szinte örvendetes ez a botrány, mely rendőrségi előállításhoz és kihallgatásokhoz vezetett, mert az ügynek kesztyűs kézzel való elintézése most már lehetetlenné vált. Mindenki számára, aki a Beszkárt nagy üzeménél elkövetett visszaélések tisztázását úgy a közerkölcs, mint közérdek érdekében kívánja, kötelező, hogy kímélet nélkül rántsa le a leplet a szörnyű és döbbenetes gazdálkodásról ; vigyázat, a régi taktika jelentkezik Molnár Kálmán előállításában, ha még sokáig késlekednek a vizsgáló bizottsági tag urak, nemsokára azok lesznek a vádlók ; akik a visszaélésekórt a felelősséget viselni tartoznak. Elszántan ós minden kímélet nélkül a legradikálisabban bele kell nyúlni a Beszkárt odiózus ós szégyenletes üzelmeibe, le kell számolni a hűtlen sáfárokkal! A vizsgáló bizottság most már haladéktalanul tegyen pontot az ügy végére, következik a rendőr és az ügyész ; « miatt. Miután a kir. ügyészség a vád képviseletét vállalta, a budapesti kir. törvényszék — mert a cikk ismertetett tartalma az 1914. évi XLT. t.-c. 1-ső §-ába ütköző 3. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja szerint felhatalmazásra üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni — az eljárást megindította. A cikk névtelenül jelent meg, Lázár Miklós, a lap felelős szerkesztője, a cikk szerzőjét felhívásra is csak részben a nevezett képviselőket nevezte meg; a kéziratot nem szolgáltatta be ós így a sajtójogi felelősség őt is terheli ; azt adta elő, hogy Peyer Károly ós Pakots József az idézett sorokat gyorsírónak tollba mondották ós azoknak közzétételét megengedték; a cikk egyéb részeiért a sajtójogi felelősséget felelős szerkesztő vállalta ós az eljárás ellene folyik.
