Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.

Irományszámok - 1927-565. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1928/29. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztendő jelentése

Nagyiparos az, akinek ipari vállalatában legalább 20 alkalmazottja van, nagykereskedő pedig az, aki nem csupán közvetlenül a közönségnek, hanem továbbelárusítóknak is, vagy csak ilyeneknek adja el árúit. Az uradalmi iparosokat mint önálló iparosokat, alkalmazottjaikat mint ipari segédszemélyeket kell kimutatni. A kereskedőkkel és kereskedelmi segédszemélyzettel együtt kell kimutatni a bankárokat, a hitelintézetek (bankok, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek), a biztosítóintézetek alkalmazottjait, továbbá a közlekedési vállalkozókat (hajó-, közkocsi-, bérkocsitulajdonosokat, fuvarosokat) és a közlekedés körében alkalmazott segédszemélyeket (vasúti tisztviselőket, postatiszteket, altiszteket és szolgákat) is. c) A 7. táblához : A tanulok anyanyelvének a valósághoz híven azt a nyelvet kell kimutatni, amelyet magukénak vallanak s amelyen legjobban és legszívesebben beszélnek. A 7. tábla 24—33. rovataiban azokat a tanulókat, akik magyar anyanyelvükön kívül több más nyelven is beszélnek, annyi rovatba kell felvenni, ahány nyelven beszélnek. A 23—33. rovatok adatainak összege tehát a tanulók összes számánál nagyobb is lehet. A nem magyar anyanyelvű tanulók közül csak azokat szabad magyarul tudóknak kimutatni, akik magukat a mindennapi életben előforduló érintkezés alkalmával magyarul — ha nem is hibátlanul — ki tudják fejezni. Aki magát csak nagyon hiányosan tudja kifejezni, vagy. éppen csak néhány szót tud magyarul, azt magyarul tudónak nem szabad feltüntetni. d) A sikeres érettségit tett tanulók pályaválasztását tudakoló 11. tábla kitöltésénél nemcsak a tanulók előzetes bemondása szolgáljon alapul, hanem az osztályfőnöknek vagy a tanári testület más tagjának a tényleg bekövetkezett pályaválasztásról esetleg nyert közvetlen tudomása is; akiknek pályaválasztásáról pedig volt tanáraiknak nincsen biztos tudomásuk, azokra nézve az új iskolai évben a tanulók is felvilágosítást adhatnak e kérdésre vonatkozólag. Ali. tábla kitöltésére nézve az egységes adatgyűjtés érdekében még a következőket kell figyelembe venni: a) Azokat az érettségit tett tanulókat, akik szüleik gazdaságában, ipari vagy kereskedelmi vállalatában foglalkoznak, nem az otthonmaradtak, hanem a tényleges foglalkozásuknak megfelelő kereső pályára lépettek közt kell felsorolni. ß) Hasonlóképen azokat, kik, mint valamely intézet magántanulói, otthon folytatják tanulmányaikat, szintén nem az otthonmaradtak, hanem az illető intézet rovatában kell kimutatni. Y) A magánhivatalnokokat a szerint, amint magángazdaságok, ipari vagy kereskedelmi vállalatok alkalmazottjai, a njegfelelő — gazdasági, ipari, vagy kereskedői — pálya rovatában, ellenben az ügyvédi Írnokokat az »egyéb pályára lépettek« rovatában kell kimutatni. Ha azonban az ezen pont alatt említettek egyidejűleg valamely iskolának is tanulói, akkor ezek, ideiglenes pályájukat tekintetbe nem véve, az illető iskola megfelelő rovatában mutatandók ki. e) A javító érettségi vizsgálatot tett tanulókai csak annak az iskolának a kimutatásában kéli (a 11. táblában és a III. táblázat 4-9., illetőleg 13—15. sorszámú vízszintes rovataiban) feltüntetni, amelyben a javító érettségi vizsgálatot letették. (Lásd még a 2. pont 2. bekezdését !) 6. Az állami hivatalos levelezés postadíjainak átalányozásáról szóló 14,888/X. 1924. K. M. rendelet (1. Budapesti Közlöny 1925. évi 125. sz.) 3. §-ának 6. pontja értelmében a postahivatalok tartoznak, minden alulírt hivatalnak szóló, postakönyvvel egyszerű levélként feladott levélpostai küldeményt, amennyiben á boríték »Hivatalos felszólításra« jelzéssel el van látva, bérmentetlenül elfogadni ; a rendelet értelmében az ily küldemények viteldíja a hivatal által fizetett általányösszegben bentfoglal tátik. M. kir, központi statisztikai hivatal.