Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-560. Törvényjavaslat a hatásköri bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és szervezetének módosításáról
560. szám. y 13 nak az eljárásra hivatott külön bíróságot határozottan meg kell jelölni, mert különben a hatáskör kérdésében a hatásköri bíróság döntése után is ugyanolyan tájékozatlanság maradhatna meg, mint azt megelőzően. Az idevonatkozóan felvett rendelkezés alapján sem lesz azonban helye annak, * hogy a hatásköri bíróság az egyenlően hatáskörrel bíró több külön bíróság közül a területi megosztás szempontjából illetékes bíróságot is kijelölje. A külön bíróságoknak a bírói függetlenségre alapított szervezete, de különösen a res judicata érinthetetlenségének a követelménye, amely a külön bíróságra éppúgy fennáll, mint a rendes bíróságot illetően, indokolja, hogy a külön bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése esetében ugyanaz az elv érvényesüljön, amelyet az 1907 :LXI. törvénycikk 7. §-ának 2. bekezdése amendes bíróság és a közigazgatási bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése tekintetében megállapít. Az 5. §-ho0. Már az 1921 : XXXI. t.-c. 18. ós az 1924: VII. t.-c. 26. §-a tekintettel volt arra, hogy olyan esetben, amikor a hatásköri összeütközés a munkásbiztosítási bíróságokkal, illetőleg az Országos Földbirtokrendező Bírósággal szemben merült fel, a hatásköri bíróságnak eljáró tanácsában a Munkásbiztosítási Felsőbíróság, illetőleg az,Országos Föld birtokrendező Bíróság e gy* e gy bírája is részt vegyen. Ezt az elvet a javaslat az említett szakbíróságokra nézve fenntartja, az idézett korábbi törvények konkrét rendelkezései helyett azonban ezentúl a munkásbiztosítási bíróságokkal és az Országos Földbirtokrendező Bírósággal szemben felmerült hatásköri összeütközésre nézve csupán a javaslatban foglalt rendelkezések lesznek irányadók és pedig a részletekre vonatkozóan az eddig fennállott állapottal szemben az eljáró tanácsok szervezetét illető több lényeges módosítással. Ezek a módosítások a következők: A hatásköri bíróság tanácsának összeállításánál az Országos Földbirtokrendező Bíróság, illetőleg a Munkásbiztosítási Felsőbíróság bírája a m. kir. közigazgatási bíróság bírája helyébe lép akkor, ha az összeütközés a rendes bírósággal szemben és a m. kir Kúria bírája helyébe lép akkor, ha az összeütközés más (bírói vagy közigazgatási) hatósággal szemben merült fel. Ez az intézkedés a különleges szakértelem lehető legteljesebb érvényesülését kívánja biztosítani azzal, hogy nem csökkenti az olyan bíráknak számát, akik rendes bírói hivatásuknál fogva a konkrét esetben irányadó szakszempontokat megfelelőbben érvényesíthetik, mint az eljáró tanácsban kevesebb taghoz jutó kir. közigazgatási bíróság, illetőleg kir. Kúria tagjai. Az 1921 : XXXI. t.-c. 18. §-ának azokat az összeütközéseket szabályozó rendelkezése értelmében, amidőn az egyik részen a munkásbiztosítási bíróságot érinti a hatásköri Összeütközés, ez az elv csak töredékesen (a rendes bíróságok szempontjából és nem egyúttal am., kir. közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóságok szempontjából is) érvényesül; az 1924 : VII. t.-c. 26. §-ának az egyik részen az Országos Földbirtokrendező Bíróságot érintő hatásköri összeütközéseket szabályozó rendelkezése pedig a most megjelölt elvvel szemben az érdekeltség korlátozásának elvét fejezi ki, amelynél azonban sokkal nagyobb jelentőségű a különleges szakértelem lehető biztosításának éppen az e helyütt alkalmazott értelemben vett érdekeltség minél teljesebb érvényesülését is követelő elve. A honvédbíróságokra nézve az Országos Földbirtokrendező Bíróságot és a munkásbiztosítási bíróságokat illetően alkalmazott elvi elgondolás a javas, latban megfelelően érvényesül. A legfelsőbb honvédtörvényszéknek is módjaKépv. iromány. 1927.—1932. XI. kötet. 40
