Képviselőházi irományok, 1927. XI. kötet • 522-589. sz.
Irományszámok - 1927-551. A képviselőház munkásügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról" készített 520. számú törvényjavaslat tárgyában
551. szám. 177 vetkezett minden változás bejelentésére az új munkaadó köteles. (3) A munkaadók a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletével magállapított módon kötelesek bérjegyzékeket vezetni. (4) A bérjegyzékekre az 1927 : XXI. t.-c. 135. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 117. §. (1) Az a munkaadó, aki a vállalatában, üzemében vagy hivatalában foglalkoztatott, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításra kötelezett egyént a szabályszerű határidőn belül nem jelenti be, a munka megkezdésének időpontjától a munkaviszony megszűnéséig járó, öregség, rokkantság, özvegység ós árvaság esetére szóló biztosítási járulékot utólag köteles az intézetnek megfizet-, ni. Ebben az esetben a bejelentés tényleges megtörténtéig terjedő időre a munkaadó a járulék felét a biztosításra kötelezett egyén javadalmazásából nem vonhatja le. (2) Ha a járadékra való igényjogosultság megállapítása után jut az intézet tudomására, hogy a munkaadó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az intézet arra az időre, melyre a bejelentési kötelezettség elmulasztása folytán járulékot nem rótt ki, a járulókot utólag kirója. 118. §. Ha a munkaadó az e törvénnyel szabályozott biztosításra kötelezettnek javadalmazását a valóságosnál alacsonyabb összegben jelenti be, vagy ha a javadalmazás összegében beállott emelkedés bejelentését elkésetten teljesíti vagy elmulasztj a, a járulékkülönbözetet, a munkavállaló javadalmazásából |való levonás joga nélkül, megfizetni ós a mulasztásának megállapításával járó eljárási költségeket az intézetnek megtéríteni köteles. 119. §. (1) Ha a munkaadó az öregségi és rokkantsági biztosításra kötelezettnek javadalmazását a valóságosnál nagyobb összegben jelenti be, vagy ha a javadalmazás összegében beállott csökkenés bejelentését elkésetten teljesíti vagy elmulasztja, az intézet az öregségi és rokkantsági biztosítási járulókot a valóságos javadalmazás bejelentéséig a bejelentett magasabb javadalmazás alapján szedi, a munkaadó azonban csak a valóságos javadalmazás alapján számított járulék felét vonhatja le a biztosított javadalmazásából. Ezenfelül a munkaadó megtéríteni köteles a netán felmerült eljárási költséget is. A járadék megállapításánál csak a valóságos javadalmazás alapján fizetett járulékot lehet figyelembe venni. (2) Ha valaki olyan egyént jelent be, akit nem foglalkoztat, vagy ha a munkaadó azt a munkavállalóját, aki nem esik öregségi és rokkantsági biztosítási kötelezettség alá, a valóságnak meg nem felelő adatok feltüntetésével biztosításra kötelezettként bejelenti, a bejelentés alapján a járulókot teljes összegben és anélkül, hogy az összeg felét levonhatná, megfizetni tartozik mindaddig, amíg a bejelentés jogtalanságát az intézet meg nem állapítja. Ezenfelül meg kell térítenie a netán felmerült eljárási költségeket is. 120. §. (1) A munkaviszony megszűnésének bejelentésére a 114. és 115. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha a munkaadó az öregségi és rokkantsági biztosításra kötelezett munkaviszonyának megszűnését a szabályszerű határidő alatt bejelenteni elmulasztja, köteles a járulékot a bejelentés megtörténtéig vagy addig, amíg az intézet a munkaviszony megszűnését más módon meg nem állapítja, az intézetnek megfizetni anélkül, hogy a járulék felét a biztosított javadalmazásából levonhatná. Köteles ezenfelül megfizetni a netáni eljárási költséget is. A munkaviszony tényleges megszűnését követő időre fizetett járulékokat a járadék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Képv. iromány. 1927—1932. XI. kötet 28